A novai plébánia hivatalos honlapja

Fülöp Firenzében 1515-ben született Firenzében egy jogász fiaként. Fiatal korától nagy hatással voltak rá a Domonkos-rendi hagyományok a firenzei domonkosokkal való kapcsolata révén. 16 évesen gyermektelen nagybátyjához került Monte Cassino közelébe, aki üzlete átvételére nevelte volna. De Fülöp ehelyett Rómába ment, ahol hamar a szegények és a betegek istápolásába kezdett.

1551-ben, már 36 évesen, pappá szenteltette magát, és megalapította a San Girolamo della Carità nevű közösséget. Ez a laikus közösség, amely imádságra és elmélkedésre találkozott, lett később az Oratórium Kongregációjának a magja.

Róma egyik szegénynegyedének gyermekeit gyűjtötte össze 1551-ben a Chiesa Nuova-templom imatermébe, oratóriumába, hogy ott vallási ájtatosság, illetőleg ének, zene, játék, szórakozás közben tanítsa őket. Színdarabokat, hangversenyeket is rendezett növendékeivel, illetve növendékei számára (innen származik az oratórium zenei műfaj neve). Neri úgy vélte, hogy a gyermek természeténél fogva - mert gyermek - igényli a szeretetet, ezért szükséges, hogy a nevelőt és a gyereket a szeretet fűzze össze. Gyakran jártak kirándulni, legtöbbször a Gianicolo erdős dombjára, Torquato Tasso tölgyfájához. Tudatosan jókedvű, baráti, szeretetteljes légkört teremtve igyekezett növendékeivel foglalkozni, tevékenységével tulajdonképpen az itáliai humanizmus új elveit valósította meg, első ízben a szegény nép körében. Számukra szervezte meg a világ első közkönyvtárát 1581-ben, római oratóriuma mellett.

Amikor az oratórium több tagja pap lett, Fülöp megalapította a kongregációt, amelyet a pápa 1575. július 15-én engedélyezett. A kongregáció fogadalmak nélkül együtt élő világi papokból áll, akik az emberek között élve szolgálják őket. A már életében szentként tisztelt férfi 1595-ben hunyt el. Rómában, a Chiesa Nuova-templomban van a nyughelye.

Néri Fülöpöt humora és bolondos egyénisége már életében népszerűvé tették. Számos anekdota emlékezik meg vidám személyiségéről, de különleges vallásos élményeiről is.

Legismertebb ilyen élménye 1544-ben történt, mikor is extázisban egy tűzgolyót látott, amely behatolt a száján keresztül a testébe. Tanítványai halálakor abnormálisan megnagyobbodott szívét valamint két törött bordáját erre az élményre vezették vissza.

Hogy szentként való tiszteletét visszaszorítsa, Fülöp sokszor bolondként, bohócként viselkedett másokkal. Ezzel egyúttal próbára is tette őket. Egy ismert anekdota szerint egy állítólag csodatevő, vizionárius apácát kellett megvizsgálnia. Fülöp betoppant az apáca zárdájába és megkérte őt, hogy húzza le sáros cipőjét. A nő felháborodva utasította vissza a kérést, mire Fülöp megállapította, hogy az apáca nem lehet szent, „mert hiányzik belőle az alázat”.

Néri Fülöpöt 1615. május 11-én avatták boldoggá és 1622. március 12-én – Loyolai Szent Ignáccal, Xavéri Szent Ferenccel, Avilai Szent Terézzel és Sevillai Szent Izidorral együtt – szentté.

Sokak által ismert a "Legyetek jók, ha tudtok" c.  Néri Szent Fülöp életét feldolgozó családi film, mely az 1500-as évek Rómájában játszódik.A film zenéjét hazánkban azonos címmel a Napoleon Boulevard együttes dolgozta fel.

További részletek Néri Szent Fülöp életéről és a "Legyetek jók, ha tudtok" c. filmről.