A novai plébánia hivatalos honlapja

Ma 2024. március 29., péntek, Auguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.

A húsvéti idő lezárását, pünkösd ünnepét idén május 19-én tartja az Egyház. „Az Úr Lelke betölti a föld kerekségét, alleluja! És ami egybefogja a mindenséget, az tud is minden szóról, alleluja, alleluja, alleluja!" 

Pünkösdkor elsősorban a Szentlélek kiáradására figyel az Egyház, amint ajándékaival eltölti a hívek szívét. Ezért a püspökök szerte a világon kiszolgáltatják a bérmálás szentségét, hogy még nyilvánvalóbb legyen az Egyház születésének jelentősége és az evangélium hirdetésének megkedése.

Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét”, amelyet hellenista hatásra pentékoszténak (ötvenedik nap) neveztek. Az ötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt. Nyelvünk – számos más nyelv között – ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.

A keresztények kezdettől fogva a húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot. Ezen a napon három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője; az Egyház alapítása, és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete. Ezek az események Urunk, Jézus Krisztus ígérete alapján történtek.

ApCsel 2, 1-11

Amikor elérkezett Pünkösd napja, ugyanazon a helyen (az emeleti teremben) mindnyájan együtt voltak az apostolok. Hirtelen zúgás támadt az égbôl, mintha heves szélvihar közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol együtt voltak. Majd lángnyelvek tűntek fel, és szétoszolva leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és nyelveken kezdtek beszélni, ahogyan a Lélek indította ôket.
    Ez idô tájt vallásos férfiak tartózkodtak Jeruzsálemben, minden népbôl az ég alatt. Amikor ez a zúgás támadt, nagy tömeg verôdött össze. Nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszéltek. Nagy meglepetésükben csodálkozva kérdezgették:

,,Nem Galileából valók mindnyájan, akik itt beszélnek? Hogyan hallhatja hát ôket mindegyikünk a saját nyelvén, amelyben született? Mi, pártusok, médek, elamiták; és Mezopotámiának, Judeának, Kappadóciának, Pontusznak, Ázsiának, Frigiának és Pamfiliának lakói; Egyiptomból, a líbiai Ciréne vidékérôl és Rómából való zarándokok; zsidók és prozeliták, krétaiak és arabok: mi mindannyian úgy halljuk, hogy a mi nyelvünkön hirdetik Isten csodás tetteit!''   

 

Csíksomlyón a búcsújárás 1567 pünkösd szombatján kezdődött, amikor István gyergyóújfalusi pap hálaadó körmenetet vezetett ide azért, mert akkor május 15-én (PÜNKÖSD SZOMBATJÁN) a székelyek a Hargita Tolvajos-tetőjén (ott, ahol a 3-as kereszt áll) legyőzték János Zsigmond fejedelem seregét, aki a székelyeket jobbágysorba taszította és hitük elhagyására akarta őket kényszeríteni, hogy vegyék fel az unitárius vallást a római katolikus vallás helyett.

A férfiak, amíg harcoltak, addig a nők és a gyermekek a csíksomlyói kegytemplomban imádkoztak, hogy Szűz Mária tartsa meg őket az ősi vallásukban a római katolikus vallásukban. Amikor a férfiak legyőzték János Zsigmond seregét a Tolvajos-tetőn (ott, ahol a 3-as kereszt is van, mely a  896, 1896 és 1567-es évszámokkal a honfoglalásra, Márton Áron születésére és a János Zsigmond seregén aratott győzelemre emlékeztet) a kalapjukba nyírfaágat tettek a győzelem jeléül és úgy mentek vissza a csíksomylói kegytemplomhoz, hogy hálát adjanak a Szűz Anyának, Babba Máriának, hogy megsegítette őket és megtartotta az ősi vallásukban a római katolikus vallásukban.
És azóta vissznek haza a zarándokok nyírfaágat a csíksomlyói Pünkösdi zarándoklatukkor és a hagyomány szerint azóta imádkoznak annyi Miatyánkat, Üdvözlégyet és Hiszek egyet, ahány levél van a nyírfaágon, hogy a Szűz Annya Őket is megsegítse.

Azóta évről-évre több 100.000-en zarándokolnak ide Csíksomlyóra Máriához a magyarok nagyasszonyához és a székelyek védŐszentjéhez. E napon minden év Pünkösdjén 560-700.000 zarándok jön el Csíksomlyóra Mária lábához a Kárpát-medencéből, a Moldvai csángók Bákó megyéből, Nyugat Európából és Kanadából.

Mára már a csíksomlyói Pünkösdi bucsú, nemcsak a katolikusok bucsújáró helye, hanem az egész magyar nemzetünk bucsú járó helye lett. Csíksomlyóra egész évben zarándokolnak magyarok és nem magyarok Európa és Kanada több helységeiből. Csak a nagy bajok idején nem jöhettek körmenetben. Ceausescu uralma idején kollektíven nem jöhettek, de egyénileg nem volt tilos és a diktatúra alatt is sokan eljöttek Csíksomlyóra a Mária lábához, vagyis a Magyarok Nagyasszonyához és a Székelyek védőszentjéhez.

A csíksomlyói Pünkösdi bucsú fenti eredettörténetet feldolgozva 2006. június 1-jén, az Ezer Székely Leány Napja rendezvénysorozat 75. évfordulóján került bemutatásra a csíksomlyói nyeregben Koltay Gábor rendezésében a Kormorán együttes nagysikerű rockoperája, "A napba öltözött leány".
 

Pünkösdi Székely himnusz

 

Ó, én édes jó Istenem, Oltalmazóm, segedelmem

Vándorlásban reménységem, Ínségemben lágy kenyerem.

 

Vándor fecske sebes szárnyát, Vándorlegény vándorbotját,

Vándor székely reménységét, Jézus áldd meg Erdély földjét.

 

Vándorfecske hazatalál, édesanyja fészkére száll,

Hazajöttünk, megáldott a Csíksomlyói Szűz Mária.

 

Vándorfecske hazatalál, édesanyja fészkére száll,

Hazatértét megengedte a magyarok szent Istene

Hazatértét megáldotta Csíksomlyói Szűz Mária!

Ajánlott népénekek:

  • SzVU (Szent vagy, Uram): 97-103, 259-260.
  • EN (Az egyházi év népénekei): 138-144, 238, 249, 258, 262-264, 267, 325, 331, 349-350, 374, 378, 397, 434.
Hungarian Chinese (Traditional) Croatian English French German Italian Slovak Slovenian

BONUM TV

Idöjárás

Felhőkép

Egyes tartalmak megtekintéséhez az Acrobat Reader innét szabadon letölthető!

Keresés


Copyright © 2008-2014. All Rights Reserved.