A novai plébánia hivatalos honlapja

Az Ószövetség utolsó prófétája, a Messiás útjának előkészítője, a pusztában kiáltó szó – „az asszonyok szülöttei között nem született nagyobb keresztelő Jánosnál”. Keresztelő Szent János ünnepe összefonódik a nyári napforduló, a Szent Iván-éj hagyományával.

A szenteket ünnepelve haláluk napjáról szoktunk megemlékezni, minthogy az megdicsőülésük ünnepe, a mennyországi örök élet kezdete. Az Egyház Szűz Márián kívül csak Keresztelő Szent Jánossal tesz kivételt, földi születésnapjának megünneplésével. Keresztelő János életének minden mozzanata az Úr Jézusra mutat: „Az Úr hívott meg, mielőtt még megszülettem; anyám méhétől fogva emlékezetében él nevem… A nemzetek világosságává teszlek, hogy üdvösségem eljusson a föld határáig” – Izaiás próféta szavai Keresztelő Jánosban beteljesedtek. Életének fő állomásait az evangéliumok örökítették meg.

Keresztelő János, Lukács evangéliumának tanúsága szerint, anyai ágon Jézus rokona volt. Édesapja, Zariás zsidó főpap, édesanyja Erzsébet volt. Koros szüleinek Gábriel angyal adta hírül, hogy fiuk születik, aki próféta lesz. Zakariást – János születéséig – némasággal büntette Isten, mert nem hitt az angyal szavának, hogy fia születik, mert már nagyon öreg volt. Máriának Erzsébetnél való látogatása alkalmával, az Üdvözítő közelsége miatt, János is megszenteltetett édesanyja méhében: alighogy Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, fölujjongott méhében a magzat és Erzsébetet eltöltötte a Szentlélek (Lukács 1,41).

„Növekedett, lélekben erősödött”, és a pusztában élt, remeteként, amíg nyilvánosan fel nem lépett: Krisztus közelgő eljöveteléről beszélt, bűnbánatot hirdetett; a Jordán vizében megkeresztelte az embereket. Jézus is elment hozzá megkeresztelkedni, amit János, aki felismerte a Megváltót, először nem akart megtenni, de Jézus így szólt: „Engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk.” (Mt 3,15)

Népénekek: EN 330, 472