A novai plébánia hivatalos honlapja

Szent György (270 körül – 303. április 23.) római kori katona és keresztény mártír. Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri; egyike a leghíresebb katonai szenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.

Egy előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és a császár ellen fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték.

Mind a keleti, mind a nyugati egyház vértanút tisztel benne. A világon számos földrajzi hely (sziget, hegy stb.) viseli nevét (pl. Szent György-hegy a Balatonnál).
Magyarországon számos község viseli nevét (pl. Szentgyörgyvölgy Zala megyében) vagy Borsodszentgyörgy (Borsod-Abaúj-Zemplén megyében) és számos templom patrónusa Szent György (pl. a soproni Szent György-templom), Dozmat Szent György temploma. Erdélyben is számos község viseli nevét (pl. Torockószentgyörgy az egykori Torda-Aranyos Vármegyében) és számos régi templom patrónusa Szent György (pl. a ma már református, de a középkorban katolikus Szent György-templom Sepsiszentgyörgyön). Szent György a védőszentje többek között Angliának, Görögországnak és Grúziának, csakúgy mint Barcelona, Moszkva, Ljubljana, Genova és Ferrara városainak.

Több lovagrendnek patrónusa, így a magyar alapítású Szent György Lovagrendé is. A mohamedán kultúrkörben, „Szent Dserdsis” néven tisztelik (legfőképp Moszulban). Dserdsisról azt tartják, hogy negyvenszer állta ki a tűzpróbát. Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovaskatonák és a vándorlegények patrónusa volt. A jelenben a cserkészeké és a rendőröké.

A legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni. A leghíresebb Szent György-szobor, a Kolozsvári-testvérek alkotása 1373-ból Prágában van. Másolata Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtt áll. Egyik későbbi, köztéren felállított példánya a Halászbástya lépcsőjénél, egy harmadik pedig az Epreskertben látható. Negyedik másolata Szegeden áll, a Béke téren. Megtalálható kiállított példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is.

Tbilisziben az ortodox egyház tanításai és előírásai ellenére is szobrot emeltek neki.

Gyakran ábrázolják címereken, de megjelenik pénzérméken is (az orosz rubel váltópénzén, a kopejkán). A Szent György-kereszt – fehér alapon piros kereszt – több ország zászlaján is megjelenik, például az angol vagy a grúz lobogón.

SIGMARINGENI SZENT FIDÉL 1578-ban született a németországi Sigmaringenben, a felső Duna mellékén. Apja, Roy János a városka polgármestere volt, őt azonban korán elvesztette a kis Márk (ugyanis ez volt eredeti neve).

Jogot és teológiát tanult. Az egyetemi évek diákmulatságait elkerülte, inkább imádságra fordította szabad idejét. Mária kongreganista volt. A doktori fokozat elnyerése előtt egy főúri fiatalokból álló társaság vezetőjeként hat év alatt bejárta Németország, Franciaország, Itália és Spanyolország jórészét. Tudósokkal ismerkedett, nyelveket tanult, de a szegényeken is mindég igyekezett segíteni. Keresett ügyvédként Einsisheimben a “szegények ügyvédje” volt, híres a nagyon tiszteletteljes és nyugodt tárgyalási módjáról.

1612-ben kapucinus szerzetes, áldozópap lett, ekkor vette fel a Fidél nevet. 1621-től a Voralrbergben levő Feldkirchenben volt egy ideig gvárdián, majd Reinfeld és a svájci Frieburg voltak az állomáshelyei. Kemény életet élt, sokat imádkozott, virrasztott.

Fáradhatatlanul hirdette az igét. Hithirdetőnek elküldte őt a Hitterjesztés Kongregációja a kálvinista Raetiába, hogy az igaz tanítást megerősítse. Mezítláb, egy szál csuhában járta a falvakat, prédikált és vitákat vezetett. Türelmesen érvelt, szavából azonban tűz áradt. Ellenfelei érvek híján a nemzetiségi ellentéteket korbácsolták fel ellene, az osztrákok ellen lázítottak.

A svájci Seewisben szenvedett vértanúságot. A fellázadt tömeg a templomban nem bántotta, de a templomból távozó és Grusch felé induló Fidélt megtámadták 1622. április 24-én, és agyonverték az elfogult kálvinisták. Vértanú halála is példamutató volt, egy protestáns prédikátor a vértanúhalál hatására megtért, és maga hirdette Fidél tanításának igazságát. 1746-ban szentté avatták.