Szentkozmadombja Zalaegerszegtől 24 km-re délnyugatra, Lentitől 31 km-re északkeleti irányban található. A község a Zalai-dombság közepén húzódó hegyháton terül el. Vizeit a Bécsi és a Szigeti patak gyűjti össze. A 75-ös főútról Zalatárnoktól bekötőúton érhető el.
Az írott források szerint Szent Kozma és Szent Domján (Damián) orvos-ikerpárról kapta eredeti nevét, ez változott Szentkozmadombja elnevezésre.
Egyes kutatók szerint már 1199-ben említik. 1334-ben "in villam Cosme et Damiani martirum" írnak róla az oklevelek, utalván Szent Kozma és Domján tiszteletére emelt templomra, mely a falu névadója. Szent Kozma és Szent Domján Zala megyében népszerű szentek, több templom viseli nevüket. 1408-ban már "Zentkcozmadamyan", s ez módosul úgy, hogy a "-damyan"-ból "dombja" lesz. 1786-ban "Kozmadombja", 1877-ben pedig "Szent-Kozmadombja" néven említik. Az oklevelek egy része a 15-16. században "Tharnaki Kozmadamjan" formában is előfordul, utalva a közeli Tárnok településre. Szentkozmadombja egyházának 1333-ban Domonkos nevű papja, 1421-ben Jakab nevű plébánosa volt.
A falu legkorábbi birtokosait nem ismerjük, azonban egy 1490-ből származó irat szerint György nagybaki plébános vallja, hogy Bezerédy László és néhai Bezerédy György özvegye, Margaretha teljes telküket Tarnok Zenth-kozmadamjan posseessiokban 40 magyar forintokért elzálogosították Peleskei Erdegh Miklósnak. Az 1513-as adójegyzék Ewry Kozmadamyan nevű falut sorolt fel Kerbely Tófej, Sompács helységek szomszédságában.
A Bezerédyek még később ismét birtokosok lettek, ugyanis 1564-ben Miksa császár és király nova donatio-t ad a Bezeréd családnak Zenth-kozmadamjan possessioban. Mintegy 300 éven át a falu életét meghatározó birtokosok. 1550-54-ben Tárnokikozmadamjánnak Mihály a plébánosa. Egy per szerint 1568-ban a szántói Bottka testvérek jobbágyokkal elfoglaltatták a "Bezerédi testvérek kegyurasága alatt álló szent Cozma és Damian tiszteletésre épült egyház 12 hold földjét".
A következő évszázadból nincsen említésre érdemes adat, a Bezerédj család folyamatosan birtokos, s gyakorolja a templom kegyuraságát.
A török időkben a települést a portyázó csapatok sem kímélték. A 17. század utolsó évtizedeiben puszta lett, csak 1693 után kezdett benépesülni.
Fennmaradt Bezerédi Ferenc és a jobbágyok közötti 1725-ben kelt contractus, melyet Zala megye officiálisai előtt kötöttek. Ebben a jobbágyok kérésére a Bezerédi Ferenc jóváhagyja, hogy tekintettel arra, hogy a földesúri major messze van, a parasztok a robottól megszabaduljanak, helyette árendásai legyenek azok. Feltételeik kedveztek a parasztoknak. Kertjeik után, melyekben kendert, mákot és zöldségféléket szoktak termelni, semmiféle tizedet nem kell, hogy adjanak. Minden helyes gazda megadja ajándékként a földesúrnak a karácsonyi kappant, a zsellérek együttesen adnak egyet. Az őri pusztát tized ellenében szabadon bírhatták. Bezerédi azt is kikötötte, hogy a parasztok kötelesek a természetben kért gabonatizedet a lakóhelyére szállítani.
1749-ben Bezerédy Ádám és Bezerédy István földesurak igen szigorú falusi rendfenntartást adtak ki. Kikötik, hogy a falubeli elöljárók istenfélő, jámbor emberek legyenek (ha káromkodnak, 1 forint bírságot fizessenek, felét a templomnak). A panaszosoknak panaszpénzt kell letenni, a bíráknak két hét alatt kellett dönteni. Ha késik a döntés, "mindenik közölük, ötven pálczát bizonyosan szenvednyi fog". A közös terhek szétosztásánál úgy kellett eljárniuk, hogy akinek több van, arra több terhet kell osztani. Gyalázkodás esetén "nyelves pénzt" kellett fizetni, ha a rágalmozó nem fizet, a büntetés kaloda és 24 botütés. Az urasággal való szembeszegülést szintén kalodával és korbáccsal büntették. A tilalmas erdők tilalmasságának megszegőit pénzbírsággal sújtották. A bírák és esküdtek sértegetéséért kaloda és 50 botütés járt. S végül: "ha a bírák a közjó érdekében öszveparancsolják valamire a lakosságot, de akadna olyan, aki nem jön el ilyenkor, azt láncra kell verni, s amíg 25 pénzt le nem tesz bírságként, nem szabad szabadságra engedni."
1751-ben a Bezerédyek megújították az árendás szerződését, 1761-ben pedig úrbéri szerződést kötnek.
A modern közigazgatás megszervezésekor a novai járás kisközsége a zalatárnoki körjegyzőséghez tartozott. Az anyakönyv-vezetést is ott végezték. Közorvos Nován volt. 1925-ben 1 tantermes községi elemi iskolája volt. A faluban egy kiskereskedő működött. Tíz évvel később területe 1156 kataszteri hold, lélekszáma 519 volt. 94 lakóház volt. A legnagyobb birtokos Schwarcz Mór volt, akinek Vilmamajorban volt birtoka, 197 kataszteri holddal.
A második világháborúnak 14 áldozata volt a községből.
1949-ben elcsatolták a községtől Vilmamajor és Külsőtanya területét Gutorfödéhez. A falu területe ekkor 505 hektár volt, s a 105 lakóházban 465 fő lakott.
A zalai község lélekszáma az utóbbi években-évtizedekben meglehetősen lecsökkent.
A kis település lakóházai eredetileg szétszórtan, a vidékre jellemzően "szeresen" helyezkedtek el, melyek fő építőanyaga a fa volt, egyesek sövény-falúak voltak, a tetők zsúpból készültek. A szobákban szemeskályha, a konyhákban sárkemence állt. Gyúrkó vár dűlőhöz a néphagyomány török kori vár mondáját fűzi.
A falu világhírű szülötte Gerencsér Ferenc cimbalomművész, cimbalomtanár (Szentkozmadombja, 1923. szeptember 8. – Szentkozmadombja, 1989. augusztus 28.).
A községben található a ma buszmegállóként használt harangláb szomszédságában álló, igen rossz állapotban lévő Dervarics uradalmi kastély.
A faluhoz köthető az 1000. éves Zala vármegye zalavári ünnepségére (2009. június 14.) készített hordozható szárnyasoltár, mely őrzési helye szintén a faluház. A ma már zalaiként számon tartott, amúgy Erdélyből származó, de a szlovén, horvát, osztrák képzőművészeti galériákban is otthonos festőművész, Nemes László régóta dédelgetett álma volt egy triptichon (görög szó) elkészítése. Témául és apropóul Zala megye ezer éves évfordulója szolgált, partnerül pedig a fával és annak megmunkálásával nagy barátságban lévő Káli Lajos polgármester szegődött. Így esett, hogy a környékből származó tölgyfa és juhar ad keretet az alkotóművésznek az ünnep kapcsán megfogalmazódó gondolatait, érzéseit, s nem utolsó sorban befogadó szűkebb pátriája iránti tiszteletét kifejező festménysorozatnak. A hármasoltár kazettáiban Szent István és Gizella, az államalapító királyi pár mellett Zala megye nagyságai jelennek meg szitanyomat segítségével. A bal oldalon Deák Ferenc, a haza bölcse, jobbra pedig Wlassics Gyula, Zrínyi Miklós és Csány László néz ránk, közöttük középkori várak látképe.
A község jelenleg saját templommal nem rendelkezik, viszont a temetőkertben áll a Szentháromság tsizteletére szentelt, az elmúlt években helyreállított temetőkápolna. A szentmisék kivételes alkalmakkor itt, általában viszont a faluházban kerülnek megtartásra, ahol az Önkormányzat biztosít kitűnő körülményeket az egyház számára. A község egyházilag évszázadok óta Zalatárnokhoz, annak Nováról való ellátása óta pedig a novai plébániához tartozik.
Búcsúnapja: Szentháromság vasárnapja
Misézőhely: a faluházban (Jókai M. u. 5.)
Szentmisék rendje: havonta egy alkalommal, általában a hó 1. vagy 2. szombat estjén, nyári időszakban 18.00, téli időszakban 16.00 órakor kezdődnek, továbbá Karácsony, Húsvét napjaiban, búcsú napján megegyezés szerint.