A novai plébánia hivatalos honlapja

Ma 2017. november 24., péntek, Emma napja van. Holnap Katalin napja lesz.

A források szerint Nován már 1550 előtt biztosan állt egy régi, gótikus stílusú templom. Tornya nem volt, csak fa harangláb állt mellette, benne két haranggal. A község korábban a Veszprémi püspökség területéhez tartozott, s mint földbirtokos, kegyúr a veszprémi püspök rendelkezett felette. Utolsó veszprémi püspöke Padányi Bíró Márton volt.

altA veszprémi és győri egyházmegyéből területeket kiszakítva 1777-ben Mária Terézia megalapította a Szomabathelyi püspökséget. Az új egyházmegye első püspöke Felsőszopori Szily János (1735-1799) volt. Ő építtette, illetve fejeztette be a novai plébánia templomot 1778-ban. A templombelső barokk stílusban Hefele Menyhért tervei alapján került kialakításra.
A nagy építtető püspök 1779-ben a templom belsejének kifestésére a soproni Dorffmeiszter Istvánnal kötött szerződést, aki a nagy munkát pompásan kivitelezte. A templom copf sítlusú berendezési tárgyainak elkészítésére 1780-ban kötött szerződést Roszt Simon és Pehm József faszobrászokkal. Az orgonát Treffer János kőszegi mester készítette az 1782-ben kötött szerződésük alapján.

altA novai templom külseje távolról sem mutatja a templom belsejének architektúráját: a belső beosztás finom arányait, a falakat tagoló pillérek gazdag díszítettségét, az ablakfülkék enyhe ívű homorúját. A templom a csarnoktemplomok típusához tartozik. Homlokzatának uralkodó része a torony, amely hajlított vonalú, lefele fordított virágkehelyhez hasonló barokk sisakban végződik.

Belseje három, világosan megkülönböztethető térszakaszra oszlik:

1) a bejárati szakasz, az orgona karzata; 2) a tulajdonképpeni templomtérség; 3) a szentély.

altaltAz első szakaszban a bejárattól balra a sírfülke van elhelyezve a Jézust sirató asszonyok remek freskójával, a Golgotával és Veronika kendőjével. A fülke fából készült ajtaját az alvó katonák egykorú festett képe díszíti. Jobb kéz felől a kórusba illetve a toronyba felvezető csigalépcső nyert elhelyezést. altA kórusra a templomból feltekintve a szent zene égi pártfogóit: Dávidot, a zsoltáros királyt és Szent Cecíliát láthatjuk remek freskóban megjelenítve. A ma már használhatatlan, felújításra váró egy manuálos, 6+4 regiszteres orgona mögött zenélő angyalokat láthatunk. E helyreállítási munkálatok során e képről eltávolításra került a korábbi átfestések alkalmával ábrázolásra került orgona illetve korrigálásra került néhány angyal testtartása is. Az orgonát 1994-től egy két manuálos, 11 (Great) +10 (Swell) +8 (Bass) regiszteres, a felső manuálokon 5, a lábpedálon 2,5 oktávos, beépített MIDI rendszerrel rendelkező, koncertek adására is alkalmas Johannus Wesley Allegro orgona helyettesíti, mely a nagy európai orgonák digitálisan mintavételezett hangkészletével dolgozik.

altA templomba lépve az első kupolában „Az angyali üdvözlet” jelenete került megfestésre. Gábor főangyal köszönti a Boldogságos Szűz Máriát, közli vele a megtermékenyülés szent titkát (Lk 1. 26-38.). A kupolafelület négy sarkában szimbólumaik kiséretében a négy evangélistaMáté (angyal vagy ember), Márk (oroszlán), Lukács (bika) és János (sas) - remek freskóját találjuk.

 

altA templomhajó kupolájának freskója a „Jézus bemutatása a templomban” jelenetet örökíti meg (Lk 2,21-38.). A kupolamező négy sarkában a négy nyugati egyházatya - Szent Ambrus milánói püspök (pásztorbot és méhkas), Szent Ágoston egyháztanító (könyv és pásztorbot), Szent Jeromos a Szentírás tudósa (bíborosi kalap, oroszlán és feszület) és Nagy Szent Gergely pápa (fején a pápai tiara, kezében hármaskereszt) - képét láthatjuk. 

altA szentélyt elválasztó diadalíven Szily János püspök címere látható.

A szentély kupolafestménye a Szentháromságot ábrázolja, a négy sarokban a sarkalatos erényekkel: az okosság (kutyával), az igazságosság (nőalak mérleggel), a lelki erősség (nőalak tükör attributummal) és a mértékletesség (nőalak korsóval).

 

altA szentélyben, annak lezáró falánál áll a mennybe vitt Szűzanya tiszteletére emelt barokk stílusú főoltár. Az oltár tetején a megújuló áldozati cselekményt szimbolizáló bárány látható. A szentségház forgatható ajtaján a Lótot megsegítő Ábrahám látható fegyveres szolgáival és a szentmise ószövetségi előképe, Melkizedek áldozatja (Móz 1.14). A főoltár felett a templom drága kincse, a Boldogságos Szűzanya mennybevitelét ábrázoló remek oltárkép, Dorffmeiszter alkotása. A festmény alsó része azt a szent hagyomány szerinti jelenetet örökíti meg, amikor a Szűzanya temetésére késve érkező Tamás apostol kívánságára felnyitják a sírt, melyet üresen találnak, mert a Szűzanya testestől az égbe emeltetett. Nem lehetett az enyészet martaléka a szűzi test, mely a megváltásunkra emberré lett második isteni személyt, Krisztust hordozta. A jelenet folytatódik a felette lévő kupolában, ahol a gomolygó felhők tetején trónol az Atyaisten.
A főoltár mögötti falon találjuk Szent István és Szent László király képét. Balról Szent István a párnára helyezett szent koronát, míg jobbról Szent László fegyvereit ajánlja fel Szűz Máriának.

altA szószék nemes meghiggadt külső képével határvonalat alkot a szélsőséges barokk formagazdagság és a beszivárgó klasszicizmus között. Kagyló alakú alsó részét virágkelyhekből formált rozetták és girlandok díszítik. A szószék oldalfalán három relief látható. A ma már nem létező áldoztató rácstól a kórus irányába indulva az első reliefen az Atheni Areopáguszt láthatjuk, ahol az ismeretlen Istennek is állott oltára, s róla szólt Pál apostol az athenieknek (Ap Csel 17.16-34.). A középső relief a hegyi beszédet (Mt 5), a harmadik pedig a sánta koldus meggyógyítását ábrázolja (Ap Csel 3.1-10.).

altA szószékkel szemben áll a Péter és Pál apostolok tiszteletére emelt mellékoltár. Az oltárkép szintén Dorffmeiszter alkotása. Szent Péter és Szent Pál elfogatását ábrázolja.  Az oltárkép sajátos történettel rendelkezik. 1993-ban került restaurálásra. Az oltár két oldalán egy-egy nőalak, jelvényeik után ítélve Árpádházi Szent Erzsébet és Assisi Szent Klára látható. Az oltárra a későbbiekben került Szent Teréz szobra.

altA szószékkel szemben áll Keresztelő Szent János oltára. A falfestmény Jézus megkeresztelkedését ábrázolja a Jordánban. Az oltár asztalában került elhelyezésre a keresztelő medence. Az oltár anyaga márvány.

altA keresztelő oltár melletti mellékoltár a Szentkereszt tiszteletére készült. Az eredeti festmény sajnos elveszett, helyét ismeretlen festő munkája foglalja el. A kereszt alatt bűnbánó Magdolna. Kétoldalt egy-egy stukk szobrot utánozó nőalak képe: Zsinagóga (Ószövetség) és  Ecclesia (Újszövetség).

A régi gyóntatószék koronázó dísze korábban a jelenleg sekrestyében álló, fából faragott Szentháromságszobor volt, Ismeretlen mester alkotása a XVIII. századból. A szobor a templomnál idősebb, a korábban itt álló gótikus templom felszerelési tárgya volt. 1755-ben Schmidt József Ferenc készítette.

altA régi gyóntatószékkel szemben láthatjuk a lourdes-i Szűzanya oltárát, mely 1935 után került a templomba. Tőle balra illetve jobbra találjuk Szent Antal és a kis Jézust tartó Szent József szobrát a templom stílusához illő néhány éves fa lábazaton. Hasonló módon került elhelyezésre a diadalív előtt álló Szűz Mária és Jézus Szent Szíve szobor is.

A templommal egyidősek a már helyreállított fapadok is.

A templom egészen különleges érdekessége a bejáratnál lévő két szenteltvíztartó. Az egyikbe halkan belesúgva az a másik szenteltvíztartóban fülelve tisztán hallható. A hangot a bolthajtásban végighúzódó mélyedés vezeti át a túloldalra. Ilyenről Európában csak néhányról (3) tudunk.

altA templom sekrestyéje a szentély bal oldaláról nyílik. Az ajtóval szemközti falon egy újabb megfestett kijárat látható. Maga a sekrestye belseje római oszlopcsarnokként került megfestésre, az oszlopcsarnok felett látható a Mindenható ránk szegeződő tekintete.

A templom többszöri restaurációja illetve átfestése után előbb 1993-ban helyre lett állítva a Szent Péter – Szent Pál elfogatása című festmény, majd 1995-ben a  sekrestyével megkezdődött a templom alapos kutatómunkát követő átfogó restaurációja, illetve a jelentős nagyságú elveszett eredeti felületek pótlása, rekonstrukciója. A munkák 2006-ra készültek el. Közben 2002. május 28. reggelre egy nyugat-magyarországi bűnbanda orgazda megrendelésére betört a söjtöri és a novai plébániatemplomba. Templomunkból a szószékről illetve a főoltár két széléről 11 db. Fából készült aranyozott szárnyú angyalt illetve gyertyatartót tulajdonított el, melyek pótlása az akkor becslések szerint 10-15 millió Ft-ba került volna.

 

A templom műemlék.

Forrás: Szmrecsányi Marian – A novai templom és falképei Bp. 1935.

Hungarian Chinese (Traditional) Croatian English French German Italian Slovak Slovenian

BONUM TV

Idöjárás

Felhőkép

Egyes tartalmak megtekintéséhez az Acrobat Reader innét szabadon letölthető!

Keresés


Copyright © 2008-2014. All Rights Reserved.