A novai plébánia hivatalos honlapja

A források szerint Nován már 1550 előtt biztosan állt egy régi, gótikus stílusú templom. Tornya nem volt, csak fa harangláb állt mellette, benne két haranggal. A község korábban a Veszprémi püspökség területéhez tartozott, s mint földbirtokos, kegyúr a veszprémi püspök rendelkezett felette. Utolsó veszprémi püspöke Padányi Bíró Márton volt.

altA veszprémi és győri egyházmegyéből területeket kiszakítva 1777-ben Mária Terézia megalapította a Szomabathelyi püspökséget. Az új egyházmegye első püspöke Felsőszopori Szily János (1735-1799) volt. Ő építtette, illetve fejeztette be a novai plébánia templomot 1778-ban. A templombelső barokk stílusban Hefele Menyhért tervei alapján került kialakításra.
A nagy építtető püspök 1779-ben a templom belsejének kifestésére a soproni Dorffmeiszter Istvánnal kötött szerződést, aki a nagy munkát pompásan kivitelezte. A templom copf sítlusú berendezési tárgyainak elkészítésére 1780-ban kötött szerződést Roszt Simon és Pehm József faszobrászokkal. Az orgonát Treffer János kőszegi mester készítette az 1782-ben kötött szerződésük alapján.

altA novai templom külseje távolról sem mutatja a templom belsejének architektúráját: a belső beosztás finom arányait, a falakat tagoló pillérek gazdag díszítettségét, az ablakfülkék enyhe ívű homorúját. A templom a csarnoktemplomok típusához tartozik. Homlokzatának uralkodó része a torony, amely hajlított vonalú, lefele fordított virágkehelyhez hasonló barokk sisakban végződik.

Belseje három, világosan megkülönböztethető térszakaszra oszlik:

1) a bejárati szakasz, az orgona karzata; 2) a tulajdonképpeni templomtérség; 3) a szentély.

altaltAz első szakaszban a bejárattól balra a sírfülke van elhelyezve a Jézust sirató asszonyok remek freskójával, a Golgotával és Veronika kendőjével. A fülke fából készült ajtaját az alvó katonák egykorú festett képe díszíti. Jobb kéz felől a kórusba illetve a toronyba felvezető csigalépcső nyert elhelyezést. altA kórusra a templomból feltekintve a szent zene égi pártfogóit: Dávidot, a zsoltáros királyt és Szent Cecíliát láthatjuk remek freskóban megjelenítve. A ma már használhatatlan, felújításra váró egy manuálos, 6+4 regiszteres orgona mögött zenélő angyalokat láthatunk. E helyreállítási munkálatok során e képről eltávolításra került a korábbi átfestések alkalmával ábrázolásra került orgona illetve korrigálásra került néhány angyal testtartása is. Az orgonát 1994-től egy két manuálos, 11 (Great) +10 (Swell) +8 (Bass) regiszteres, a felső manuálokon 5, a lábpedálon 2,5 oktávos, beépített MIDI rendszerrel rendelkező, koncertek adására is alkalmas Johannus Wesley Allegro orgona helyettesíti, mely a nagy európai orgonák digitálisan mintavételezett hangkészletével dolgozik.

altA templomba lépve az első kupolában „Az angyali üdvözlet” jelenete került megfestésre. Gábor főangyal köszönti a Boldogságos Szűz Máriát, közli vele a megtermékenyülés szent titkát (Lk 1. 26-38.). A kupolafelület négy sarkában szimbólumaik kiséretében a négy evangélistaMáté (angyal vagy ember), Márk (oroszlán), Lukács (bika) és János (sas) - remek freskóját találjuk.

 

altA templomhajó kupolájának freskója a „Jézus bemutatása a templomban” jelenetet örökíti meg (Lk 2,21-38.). A kupolamező négy sarkában a négy nyugati egyházatya - Szent Ambrus milánói püspök (pásztorbot és méhkas), Szent Ágoston egyháztanító (könyv és pásztorbot), Szent Jeromos a Szentírás tudósa (bíborosi kalap, oroszlán és feszület) és Nagy Szent Gergely pápa (fején a pápai tiara, kezében hármaskereszt) - képét láthatjuk. 

altA szentélyt elválasztó diadalíven Szily János püspök címere látható.

A szentély kupolafestménye a Szentháromságot ábrázolja, a négy sarokban a sarkalatos erényekkel: az okosság (kutyával), az igazságosság (nőalak mérleggel), a lelki erősség (nőalak tükör attributummal) és a mértékletesség (nőalak korsóval).

 

altA szentélyben, annak lezáró falánál áll a mennybe vitt Szűzanya tiszteletére emelt barokk stílusú főoltár. Az oltár tetején a megújuló áldozati cselekményt szimbolizáló bárány látható. A szentségház forgatható ajtaján a Lótot megsegítő Ábrahám látható fegyveres szolgáival és a szentmise ószövetségi előképe, Melkizedek áldozatja (Móz 1.14). A főoltár felett a templom drága kincse, a Boldogságos Szűzanya mennybevitelét ábrázoló remek oltárkép, Dorffmeiszter alkotása. A festmény alsó része azt a szent hagyomány szerinti jelenetet örökíti meg, amikor a Szűzanya temetésére késve érkező Tamás apostol kívánságára felnyitják a sírt, melyet üresen találnak, mert a Szűzanya testestől az égbe emeltetett. Nem lehetett az enyészet martaléka a szűzi test, mely a megváltásunkra emberré lett második isteni személyt, Krisztust hordozta. A jelenet folytatódik a felette lévő kupolában, ahol a gomolygó felhők tetején trónol az Atyaisten.
A főoltár mögötti falon találjuk Szent István és Szent László király képét. Balról Szent István a párnára helyezett szent koronát, míg jobbról Szent László fegyvereit ajánlja fel Szűz Máriának.

altA szószék nemes meghiggadt külső képével határvonalat alkot a szélsőséges barokk formagazdagság és a beszivárgó klasszicizmus között. Kagyló alakú alsó részét virágkelyhekből formált rozetták és girlandok díszítik. A szószék oldalfalán három relief látható. A ma már nem létező áldoztató rácstól a kórus irányába indulva az első reliefen az Atheni Areopáguszt láthatjuk, ahol az ismeretlen Istennek is állott oltára, s róla szólt Pál apostol az athenieknek (Ap Csel 17.16-34.). A középső relief a hegyi beszédet (Mt 5), a harmadik pedig a sánta koldus meggyógyítását ábrázolja (Ap Csel 3.1-10.).

altA szószékkel szemben áll a Péter és Pál apostolok tiszteletére emelt mellékoltár. Az oltárkép szintén Dorffmeiszter alkotása. Szent Péter és Szent Pál elfogatását ábrázolja.  Az oltárkép sajátos történettel rendelkezik. 1993-ban került restaurálásra. Az oltár két oldalán egy-egy nőalak, jelvényeik után ítélve Árpádházi Szent Erzsébet és Assisi Szent Klára látható. Az oltárra a későbbiekben került Szent Teréz szobra.

altA szószékkel szemben áll Keresztelő Szent János oltára. A falfestmény Jézus megkeresztelkedését ábrázolja a Jordánban. Az oltár asztalában került elhelyezésre a keresztelő medence. Az oltár anyaga márvány.

altA keresztelő oltár melletti mellékoltár a Szentkereszt tiszteletére készült. Az eredeti festmény sajnos elveszett, helyét ismeretlen festő munkája foglalja el. A kereszt alatt bűnbánó Magdolna. Kétoldalt egy-egy stukk szobrot utánozó nőalak képe: Zsinagóga (Ószövetség) és  Ecclesia (Újszövetség).

A régi gyóntatószék koronázó dísze korábban a jelenleg sekrestyében álló, fából faragott Szentháromságszobor volt, Ismeretlen mester alkotása a XVIII. századból. A szobor a templomnál idősebb, a korábban itt álló gótikus templom felszerelési tárgya volt. 1755-ben Schmidt József Ferenc készítette.

altA régi gyóntatószékkel szemben láthatjuk a lourdes-i Szűzanya oltárát, mely 1935 után került a templomba. Tőle balra illetve jobbra találjuk Szent Antal és a kis Jézust tartó Szent József szobrát a templom stílusához illő néhány éves fa lábazaton. Hasonló módon került elhelyezésre a diadalív előtt álló Szűz Mária és Jézus Szent Szíve szobor is.

A templommal egyidősek a már helyreállított fapadok is.

A templom egészen különleges érdekessége a bejáratnál lévő két szenteltvíztartó. Az egyikbe halkan belesúgva az a másik szenteltvíztartóban fülelve tisztán hallható. A hangot a bolthajtásban végighúzódó mélyedés vezeti át a túloldalra. Ilyenről Európában csak néhányról (3) tudunk.

altA templom sekrestyéje a szentély bal oldaláról nyílik. Az ajtóval szemközti falon egy újabb megfestett kijárat látható. Maga a sekrestye belseje római oszlopcsarnokként került megfestésre, az oszlopcsarnok felett látható a Mindenható ránk szegeződő tekintete.

A templom többszöri restaurációja illetve átfestése után előbb 1993-ban helyre lett állítva a Szent Péter – Szent Pál elfogatása című festmény, majd 1995-ben a  sekrestyével megkezdődött a templom alapos kutatómunkát követő átfogó restaurációja, illetve a jelentős nagyságú elveszett eredeti felületek pótlása, rekonstrukciója. A munkák 2006-ra készültek el. Közben 2002. május 28. reggelre egy nyugat-magyarországi bűnbanda orgazda megrendelésére betört a söjtöri és a novai plébániatemplomba. Templomunkból a szószékről illetve a főoltár két széléről 11 db. Fából készült aranyozott szárnyú angyalt illetve gyertyatartót tulajdonított el, melyek pótlása az akkor becslések szerint 10-15 millió Ft-ba került volna.

 

A templom műemlék.

Forrás: Szmrecsányi Marian – A novai templom és falképei Bp. 1935.

Hungarian Chinese (Traditional) Croatian English French German Italian Slovak Slovenian

 

Szerzetesek éve 2014.11.30-2016.02.02.

Idöjárás

Felhőkép

Egyes tartalmak megtekintéséhez az Acrobat Reader innét szabadon letölthető!

Keresés


Copyright © 2008-2014. All Rights Reserved.