A novai plébánia hivatalos honlapja

Ma 2024. március 29., péntek, Auguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.

altMár az Árpádok idejéből, 1255-ből találunk a községről feljegyzést ’willa Nowa’ néven, nem sokkal később már oppidiummá, mezővárossá emelkedik.

Ebben az időben Zala megye egyházilag két nagy részre oszlott. A Nova és Zágorhida között húzódó gyepűvonaltól északkeletre terjedő része a veszprémi püspökség területe Zala esperesség néven szerepelt, míg a tőle dél-délnyugatra fekvő rész (a Novai esperesség kivételével) a Zágrábi püspökséghez tartozott.

alt

1333-1334-ben a plébánia papja Benedek nevezetű. Még egy pap neve ismeretes 1334-ből: Domonkos.

 

1421. június 28-án keltezett pörösködési iratból az derül ki, hogy egy Mihály nevezetű plébános tevékenykedik a faluban.

 

Padányi Bíró Márton (1693-1762, 1745-től veszprémi püspök) jogait Szent István királyig vezeti vissza e területre vonatkozóan.

Mint püspöki birtok Nova 1550-től esperességi székhely. A novai esperesi kerület ekkor 23 plébániával működött. Ilyen plébániák voltak pl. Zenthmargitha, Zenthadorján, Zemenye, stb. Ezek mind Novához tartoztak és nem a Zágrábi püspökséghez, illetve az annak alárendelt bekcsényi (becsehelyi) főesperességhez. 1550-ben készült plébániai lajstromból tudható meg, hogy Nova plébánosa Péter.

A novai esperesi kerület 23 plébániája közül 1550-ben 7 maradt üresen. Ennek oka valószínűleg a Mohácsi vészt követően a török pusztításokra vezethető vissza.

A zágrábi püspökség a török időkben több plébániát szerzett meg, amely a veszprémi egyházmegye novai esperességéhez tartozott az 1550. évi összeírás szerint. A küzdelemből, mely a két püspökség között folyt a területekért a veszprémi került ki győztesen. Nova tehát továbbra is Veszprémhez tartozott addig, amíg létre nem jött a szombathelyi püspökség. Az egyháznak járó szolgáltatásokat, dézsmát stb. Veszprémbe kellett teljesíteni. A panaszos ügyeket is ott rendezték.

 

1554-ben egyházlátogatásra kerül sor, melyet a püspöki megbízatás alapján Gáspár mester egerszegi plébános végzett el.

alt

1601-ben a novai oppidum néptelenné vált. A Kanizsát elfoglaló török csapatok portyázásaik során elpusztították a községet, és a szomszédos falvakat is.

Több mint egy évtized telik el, mire újból feljegyzés található a községről: „1616. A régi templomot a visszatelepült lakosok rendbe hozatják, és a faluban a lélekgondozás munkája újból megindul.” Innét tudjuk, hogy a községnek már 1550 körültől biztosan lehetett temploma, mely a kornak megfelelően gótikus stílusú volt.

 

Az 1622-ből származó adat azt bizonyítja, lassan-lassan megkezdődik az elmenekült lakosság visszatelepülése a vidékre, de nem az elhagyott falvaikba (Babatfalva, Lőrincfalva, Csapófalva, Petőfalva, Dancsfalva, Fevenyes), hanem Novába. A felsorolt falvak továbbra is lakatlanok maradtak, végül teljesen elpusztultak, helyüket benőtte az erdő.

 

Az 1697-es úrbéri összeírásból tudjuk, hogy a község lakói mind katolikusok.

 

1686, Budavár visszafoglalása után az ország, s benne az egyház is fokozatosan újraéled. Újraszervezik a plébániákat, esperességeket is. Az anyakönyvekből tudjuk, hogy 1715-ben ismét működik a plébánia, s a veszprémi levéltár okmánya szerint 1716-ban már keresztelnek is a templomban.

1727-ben Kapy Gáspár nagyszombati jezsuita misszionárius atya egyik társával Zalaegerszegen és környékén megalakította a Mária kongregációt. A nyolc plébánia között szerepelt a novai is.

1733-ban Nova filiái a következő községek: Tárnok, Mikefa, Karácsonyfa, Kozmadombja. A helybéli tanító szolgál a filiákban is.

1735-ben a Királyi Helytartótanács elrendelte a plébániák és a plébánosok jövedelmének összeírását. Az összeírás Nováról ezt közli: „Fiókegyházai: Mikefa, Karácsonyfa, Tárnok és Kozmadombja”.

Mikor 1738-ban plébános váltás történt Nován, az új plébános, Zakariás Mihály az anyakönyvben felsorolt fiókegyházak között első helyen hozza Tárnokot, nyilván azért, mert a legjelentősebb volt azok között. Utána veszi Kozmadombját, Karácsonyfát és Mikefát. Barlahidát nem is említi, mivel úgy látszik az egész község luteránus, vagy legalábbis számottevő katolikus ott nem lehetett.

Mivel Nova továbbra is a veszprémi püspök birtoka volt, több szolgáltatást kellett nyújtania. Egy 1748-ból származó feljegyzésből tudjuk, hogy „egyazon időben 90 szekér hordja a fát a sümegi építkezésekhez, 60 pedig a kehidai templomhoz.”

 

A régi templomról egy 1755-ből származó parókiai összeírás tartalmaz szűkszavú feljegyzést, amikor megemlíti, hogy a „templom számára különböző adományokat regisztráltak”. Az említett feljegyzésből az is kitűnik, hogy a templomnak nem volt tornya. A fából készült haranglábba Bíró Márton veszprémi püspök adományából két harang került. Az a körülmény pedig, hogy a szenvedélyes templomépítő és restauráló püspök magával a templom épületével egyáltalán nem foglalkozott, arra enged következtetni, hogy a novai templom akkoriban még használhatónak bizonyult. A püspök ekkor rendeli el új templom építését Tárnokon. Tárnok 1756-ban plébániai rangot kap. Fiókegyházai: Vakola, Oroklán, Vadamos és Iborfia. De ide tartozik Tófej, Tüttős és Szentkozmadombja is.

 

1759-ben pereskedés kezdődött Bíró Márton püspök és Érdek Ferenc földesúr között Nova birtoklásáért. A per eredményeként a falut Érdek Ferenc kapta meg. Azonban nemsokára – ismeretlen módon - ismét a veszprémi püspökséghez került.

 

altPadányi Bíró Márton veszprémi püspök a Szentháromság tiszteletének különösen buzgó terjesztője volt. Mind Veszprémben, mind Sümegen díszes, nagyméretű Szentháromság-emlékekkel díszíttette a várost. A veszprémi Szentháromság-emlék annyira megnyerte tetszését, hogy a kivitelező mesterrel, Schmidt József Ferenc veszprémi szobrásszal megállapodást létesít, hogy kisebb méretben, darabját három aranyával számítva egész sor Szentháromság-csoportot készítsen, amelyeket azután a püspök a falusi plébániáknak, így többek között Novának is ajándékozott. Egy ugyanilyen, de nagyobb méretű szobrot találunk a közeli Lenti város temploma előtti téren.

alt

Mária Terézia királynő 1777-ben megalapította a szombathelyi püspöki egyházmegyét. VI. Pius pápa Relate semper kezdetű, 1777. június 15-én kiadott bullájával azt egyházjogilag is felállítja. Zala megyéből a pápai bulla a szombathelyi püspökséghez csatolta Novát és Tárnokot. Tárnok egyházkerületileg később is Novához tartozott.
Még egy fontos feljegyzés ebből az évből: „Régi templomát (Novának) a Kamara a püspöki széküresedés idején lebontatta. Az új templomnak csak az alapjai készek. A misét a régi szentélyben tartják. 64 ház van. Ludimagiszter (iskolamester) jövedelme 60 forint 5 dénár. Külön domus scholastika (iskolaház) mely még nem kész.”

Az 1777-ben elkezdett templomépítést Szily János (1735-1799), a szombathelyi egyházmegye első püspöke fejezte be 1778-ban. A templomhoz a téglát a patakhoz közel fekvő dombból kiásott agyagból égették ki. A templom építése mellett a püspök egy új plébániaház létesítésére is gondolt. Amikor 1778-ban a püspök látogatást végzett a faluban, a következő feljegyzés készült:
„Nova possessió. Anyaegyház. Kegyúr és birtokos a községben a szombathelyi püspök. A következő leányegyházai vannak: Karácsonyfa, Mikefa, Bollahida possessió. A plébános magyarul beszél, tud horvátul is. Káplánja nincs. Templom állapota: a veszprémi püspökség építtette. 600 személyt tud befogadni. Jó állapotban van. Plébánia földjeinél szereplő dűlőnevek: Horgas-völgy, Hegyi-Haja-Gyöp, Pontoki árok, Bük, Kondora, Boczkó, Petőfa preadium, Csapófa, Kis Hajdú rét. Évente háromszori szántás. A cséplést részesedésért végzik. A plébános termésbenit búzából és rozsból kap. A községből 24 kocsi tűzifát. Tarthat 300 juhot és ingyen makkoltathat 15 disznót. Tizenhatoda van…” (és itt történik említés, hogy miből: búza, rozs, árpa, zab, kis bárányok, méhek). A látogatás szerint a sekrestyés, vagy céhmester kötelessége a templomi ruhákat gondozni, az oltárnál gyertyát gyújtani és eloltani, valamint perselyezni.

alt

Szily püspök az új templom belső festésére 1779-ben a soproni Dorffmeiszter Istvánnal kötött szerződést.

(Érdekességképen említhető, hogy Szily János fejezteti be a nyuli plébániatemplomot is és festeti ki  néhány évvel később, 1786-ban ugyanazzal a művésszel, így a két templom között erős analógiákra lelhetünk: főoltár, szószék, Veronika kendője, szentély térhatást keltő kialakítása a magyar királyokkal, vagy a mindkét templomban fellelhető "Quis ut Deus?" = "Ki olyan mint az Isten?" felírat.)

A szentélyt a templomtértől elválasztó diadalíven találjuk Szily János címerét is, melyet két kis puttó tart: egy ágaskodó medve és oroszlán, kettőjük között pálmafa.
A templomban előforduló aranyozási munkákkal először Rast Simon aranyozót bízta meg 1780. március 13-án, majd 1786. május 31-én Arnold Antal szombathelyi mester kapott megbízatást.

A tornyot 1782-ben Revinger nevezetű mester bádogozta. Azután – sajnos az időpont ismeretlen – egy Stájer nevezetű bádogos rakott új bádogot.

A templom eredeti barokk orgonája 1787-ből, Jetter János Jakab kőszegi mester műhelyéből került ki.

altAz új templom (1778) köré kezdetben még temetkeztek. Ennek bizonyítékául szolgáltak azok a csontmaradványok, melyek az 1980-as években, a templom szigetelésekor kerültek elő. Azt, hogy a jelenlegi temetőt mikor nyitották meg, nem tudni. Benne a legrégebbi sírkő dátuma 1878. Az új temetőben nyugszik Plánder Ferenc (1796-1867, novai esperes 1825-től), Zala megye első néprajzos tudósa, kinek munkái a Tudományos Gyűjteményben jelentek meg.

Az új templom 4 mázsás, Grazban önött nagyharangját 1791-ben szentelték fel. Felirata: „SALESIUS FELTL HATMICH GEGOSSEN INGR.” Ezen kívül két kisebb harang is került a toronyba: egy ugyancsak 1791-ben Sopronban öntött 3, illetve egy 1835-ben Varasdon készült 0,75 mázsás. A harangok megszólaltatásának meghatározott szabálya volt. Felnőtt halála esetén a nagy (öreg) és a középső harang szólt, gyermeknél a kisharang jelezte először a halált. Vihar közeledtével a két nagyobb hangja figyelmeztetett a veszélyre. Tűznél ezek valamelyikével kongatott a harangozó. Körmenetek alkalmával, búcsúsok fogadásakor minden harang szólt, mert ilyenkor akadtak segítők a gyerekek közül.

1786-89-ből származó oklevél a plébániáról: „Nagyboldogasszony plébánia templom, 1 plébános, 603 lélek. Juhászház a plébánia területének vidékén 1 ¼ óra távolságra 7 lélek. Majorság ugyanezen a vidéken ¾ óra távolság 8 lélek. Leányegyházak: Karátsonfa, Ortaháza (!) templom nincs ¾ óra táv 179 lélek. Mikefa, templom nincs 1 óra táv., 102 lélek. Szt.Háromság kápolna, papja nincs, 1 óra táv., 107 lélek, Bollahida. Zágorhida, templom nincs, ½ óra táv., 36 lélek. Majosfa, templom nincs 1óra táv., 25 lélek. Karitsa Preadium, templom nincs ¾ óra táv., 8 lélek.”

1792-ben készült összegezésben egy érdekes adatot találhatunk: „Nova possessió. Lélekszám: cath 548, zsidó 4 (!) összesen 552…””. Tehát ekkor jelentek meg a zsidók a faluban. Valószínű, kereskedők lehettek. 1944-ig mindig voltak zsidó kereskedők a községben, míg el nem hurcolták őket. 1802-ben a 670 katolikus mellett 7 zsidó is élt.

 

1803. július 13-án Havasi Herzan Ferenc gróf bíboros végzett egyházlátogatást a faluban. A bíboros reggel nyolc órakor indult el Zalaegerszegről. Lovasok mentek elébe Zágorgidáig.

 

1811-ben Szilvágy község Nova filiája lett. Addig Csesztreghez tartozott. A plébánián végzett püspöki látogatás alkalmával 20 könyvet talált a látogató, ami abban az időben eléggé jelentős számot jelentett.

 

1828-ban a nem nemes népesség összeírása történt meg katonai célra. Az adatokban összesen 602 fő szerepel. Római katolikus férfi 293, református 2. Református vallásúval addig Nován nem találkozunk. A zsidók száma is gyarapodott: 1-17 éves 4, 18-40 éves nős 2, nőtlen és özvegy 3, 40 éven felül 1.

 

1830. május 13-án Böle András püspök végez látogatást. Látva az iskola teljesen lepusztult állapotát, új iskolát építtet. Az iskola fenntartására, a tanítók anyagi helyzetének javítására alapítványt létesít. A látogatásról feljegyzést is készült, mely a következőket tartalmazza: „… Templom 1778-ban épült. Jó állapotban van”.

 

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851-ben kiadott művében Nováról a következőket közölte: „Nova magyar mezőváros Zala vármegyében, Egerszegtől délre 31/4 mérföldnyire, 679 kath., 14 zsidó lakossal.”

 

1845-ben a novai esperesi kerülethez tartozik: Bánokszentgyörgy, Csesztreg, Lenti, Mile, Nova, Pusztamagyaród és Tárnok

A tetőcserép kicserélésre 1895-ben került sor. A tetőt Görög János cserepesmester (Szombathely), Bonczföld József, Bognár István és Bognár Antal cserepezték újra szeptember 9-től 19-ig. Nevük a toronyban ma is megtalálható.

 

1898. november 25-én „Tornyos Gábor esperes kérelmezi a képviselő-testületet, hogy a község 200 frt összeggel járuljon hozzá az orgonához (megj. harmónium?), melyet megrendelt, s a napokban megérkezik. Ezen kérelem előterjesztése után a képviselő-testület egyhangúlag elhatározza, miszerint 200 forintot jelenleg Tornyos Gábor esperes úrnak átadja, kölcsön képpen…”

 

Amikor a szombathelyi egyházmegye élére István Vilmos püspök került (1901-1910), a novai püspöki birtok már Gr. Batthyány Zsigmond tulajdona volt. A királyi engedélyben, amely a novai birtok eladására vonatkozott szerepelt az a kikötés is, hogy az eladási áron ingatlan szereztessék. A püspök a répceszentgyörgyi kastélyt vette meg. Nova pedig kárpótlásul kapta, hogy „a templomot újra festette, s a falfestményeket művészi kéz által helyreállíttatta.”
1901 és 1910 között került sor az első falkép felújításra. A javítást végző Bogdánffy-Pauly Erik festőművész nem Dorffmeiszter anyagát és képeit akarta megmenteni, hanem csak annak stílusában próbált festeni, az eredeti részekről alig-alig zavartatva.

1920-21-ben renoválták valamilyen szinten az 1778-ban épült régi plébániát.

alt

Az 1925. december 3-i plébános váltáskor készült átadási jegyzőkönyv szerint: „Az épület 34 m hosszú, 11 méter széles. Van benne 6 szoba, konyha, éléskamra, padlás, pince, 2 árnyékszék. Istálló 1920-ban épült.” A lakás minden szobája annyira lakhatatlan, hogy annak alapos és sürgős kijavítása nélkül nem hajlandó azt elfogadni a Hajszányi Adolf plébánostól átvevő Bedics Mihály plébános.

1928 és 1933 között készült el az emeletes plébániaépület. 1930. augusztus 27-én hagyta jóvá a novai járás főszolgabírója az új plébánia tervrajzait. A püspök 10.000 pengő hozzájárulással támogatta az építkezést, melyet Bedics Mihály plébános kezdett el.

 

Az I. világháborúban elviszik az eredeti harangok közül a két kisebbet, melyek helyett 1928-ban sikerül újakat szerezni. Az új középső harang felirata: „Szent Ferenc könyörögj érettünk. A novai plébánia hívei a világháború emlékére 1928. öntötték Seltenhofer Frigyes fiai harangöntő gyárában Sopronban.” A legkisebb harang felirata: „Szent Antal könyörögj érettünk. A novai plébánia hívei a világháború emlékére 1928. öntötték Seltenhofer Frigyes fiai harangöntő gyárában Sopronban.” 1943-ban kérvényezik, hogy az újabb világháborús felhasználásra ha szükségesek a harangok, akkor a nagy harangot most se vigyék el.

 

Az 1901-10-es restauráláshoz hasonló szellemű restaurálásra került sor a harmincas évek második felében, amikor Királyfalvi-Kraft Károly festette át az időközben ismét katasztrofális állapotba jutott falképeket. Ő már kísérletet tett a Dorffmeszteri stílus és alakvilág helyreállítására is.

 

1935-ben elkészül a novai templom művészettörténészi szempontú, gondos leírása: Szmrecsányi Marian – A novai templom és falképei Bp. 1935. cimmel.

1936-ban (július, augusztus) Horváth József novai bádogosmester vállalkozott a torony rendbetételére. Tompa István novai, Gróf Károly mikefai ácsok végezték a famunkát, Horváth István bádogossegéd segített a bádogozásnál a mesternek.

 

Nagy vita folyt arról 1945-ben, hogy hány hold földje maradjon meg az egyháznak. A plébánia végül kapott 15 holdat, de azt később Farkas Sándor esperes visszaadta az államnak, mert olyan beszolgáltatási kötelezettséget vetettek ki rá, hogy azt képtelen volt teljesíteni.

1972. augusztus 8. meghozták a templom restaurált főoltárképét.

 

1975-ben Farkas Sándor addigi novai esperes helyett Németh Károly pusztamagyaródi plébános kapta meg a Novai kerületi esperesi kinevezést, aki esperesként mindig szívén viselte az akkor 11 plébániát és lelkészséget számláló Novai Esperesi Kerület valamennyi egyházközségének örömeit és gondjait. Farkas Sándor 1982. májusi halálakor tisztségében eljárva szenvedett halálos közúti balesetet.

 

1987. augusztus 21-én áldotta meg Alsó-hegyen a rendbehozott keresztet Varga István plébános.

 

1988. augusztus 14-én Nova nagy ünnepségnek adott helyet: Nován zárult le a Mária év.

alt

A rendszerváltás körüli években a teljesen tönkrement, életveszélyessé vált templom megmentése nem tűrt további halogatást. 1991-ig, még Varga István plébánossága idején rendbe hozták püspöki segítséggel a templom alászigetelését. 1991. július 17-én az önkormányzati képviselő-testület 500 ezer forintos alapítványt hozott létre a templom rendbehozatalára: a Novai Templomért Alapítványt, mely vezetője Szunyogh László lett. Varga István rendbehozatta a plébánia alsó, lakott részét, ugyanezen években kerülnek vissza a templomba a felújításon átesett padsorok.

 

A templom rendbehozatala Molnár János esperes plébános vezetésével új vakolat felhordásával és újracserepezéssel folytatódott. 1993. május 19-re befejeződött a templom külső felújítása.
Közben ugyancsak Molnár János közreműködésével elkészül a szilvágyi templom, 1996-ban pedig restaurálják a sekrestyét. Ugyanekkor a mikekarácsonyfai önkormányzat Vaska Miklós közreműködésével megépíti Mikekarácsonyfa templomát. Közben a meglévő filiák mellé 1995-től Nova megkapta a Zalatárnoki plébánia és hozzá tartozó települések oldallagos ellátásnak feladatát is. Ezekben az években kezdődnek meg plébániánkon a buszos zarándoklatok: Máriacell, Esztergom, Győr, Máriagyüd és még sokáig sorolhatnánk. Közösségünk ekkor ismerkedik meg illetve eleveníti fel Molnár János esperes úr vezetésével a legszebb, a korábbi évtizedekben elmaradt szertartásokat, s tanulunk meg olyan dolgokat, melyekből közösségünk azóta is erőt meríthet.

alt1997-ben Molnár János elkerült Nováról. Felmentést kapott a novai és a zalatárnoki plébániák vezetése, valamint a novai esperesi kerület esperesi tisztsége alól, és megbízást kapott a Szombathely-oladi plébánia lelkipásztori ellátására, ahol a lakótelepen újra templomépítés várt rá. Helyette Kovács György kapott plébánosi kinevezést.

 

Molnár János 1997-es távozását követően a novai esperesi kerület vezetésére Sághegyi Gellért söjtöri plébános, zalaegerszegi börtönlelkész kap megbízást, aki a feladatot 2000-ig látja el. Ekkor szűnik meg gyakorlatilag az önálló Novai esperesi kerület. A plébániát a Zalaegerszegi esperesi kerülethez csatolják, melyet 2003-ig Hencz Ernő zalaszentgyörgyi esperes, majd 2003-tól Stróber László zalaegerszegi plébános vezet. Közben a novai templom belső restaurációja folyamatosan zajlik.

 

2004-ben Kovács György helyett Tóth Tibor kap plébánosi kinevezést Novára. A szomszéd plébániával, Nagylengyellel igen jó munkaviszony alakul ki. A nagylengyeli plébános, Dr. Cseke József felkérésére az 1987-től szolgálatot teljesítő novai kántor, Szili Ernő már 2003-tól szolgál Petrikeresztúron is, mely még szorosabbá fűzi a kapcsolatot a két plébánia és hívei között. Dr. Cseke József még 2005. április 20-án bekövetkező halála előtt beszél elgondolásáról: egészségi állapota miatt célszerűnek látná, ha Petrikeresztúrt Nova látná el. A település átadásában 2005. április 20-án bekövetkező halála meggátolja. Temetését követően az ésszerűségnek megfelelően Novához kerül Petrikeresztúr és a hozzá tartozó Gombosszeg és Iborfia is, míg Gellénháza és a hozzá tartozó települések plébánosa Várhelyi Tamás lesz gellénházi székhellyel.

alt2006-ban befejeződik a novai templom falfestményeinek gondos, precíz restaurálása Velledits Lajos restaurátor mester vezetésével. Ugyanebben az évben Dr. Konkoly Istvánt Dr. Veres András váltja a szombathelyi püspöki székben.

alt

2007. januárban megbeszélés sorozat kezdődik az esperesi kerületekben a Szombathelyi Egyházmegye szerkezetének átalakítása tárgyában. A változásra a papság létszámának csökkenése és a települések közigazgatási rendszerének átalakítása miatt van szükség. Az elgondolások szerint arányosan kell elosztani a lelkipásztori feladatokat, ami együtt jár néhány egyházközség összevonásával, plébániák áthelyezésével is. Az átszervezés egyébként hosszabb folyamat, várhatóan 5-10 év kell hozzá. Az átszervezésekről a Szombathelyi egyházmegye az alábbi körlevelet adja ki:

Kedves Testvérek!
Az Egyház születése utáni első években az apostolok hamar megtapasztalták, hogy azt a feladatot, amelyet Jézus rájuk bízott, nem tudják csupán tizenketten ellátni, hiszen az igehirdetés, a liturgikus ünneplés vezetése, a szeretetszolgálat gyakorlása és a misszió olyan feladatok elé állították őket, amelyeket korlátolt emberi képességeikkel nem tudtak egyedül végrehajtani.
Napjainkban az apostolokhoz hasonlóan mi is megtapasztaljuk azt, hogy a papok csökkenő száma ellenére az elvégzendő munka nemhogy kevesebb lenne, hanem egyre inkább növekszik. A lelkipásztori feladatok mellett az adminisztrációs kötelezettségek, a templom-, ill. plébániaépületek állagának megóvása, felújítása, esetenként újak építése számos olyan terhet helyez a lelkipásztorok vállára, amelyek nem tartoznak szükségszerűen szolgálatukhoz. Világi segítők hiányában azonban a lelkipásztornak kell elvégeznie ezeket a feladatokat is. Ezzel együtt azonban folyamatosan nő a papok leterheltsége és csökken a hívek lelki gondozására fordítható idő.

Elsősorban ezen okok indokolták azt, hogy 2007. január 3-án köriratban kértem a paptestvéreket, hogy meghatározott szempontok szerint gondolják át saját esperesi kerületükre vonatkozóan, hogy milyen módon képzelhető el hosszabb távon az adott kerület lelkipásztori ellátása.
Ezen szempontok közül a legfontosabbak voltak: a lelkipásztori munka pillanatnyi, igazságos elosztása, ami azt jelenti, hogy lehetőség szerint ne legyenek az egyházmegye papjai között rendkívüli aránytalanságok a munkavégzés területén.
Fontos továbbá, hogy a közigazgatási és szociális intézményi hálóhoz is igazodjon egy-egy plébánia kijelölése. Ez azt jelenti, hogy előnyben részesüljenek azok a települések, amelyekben körjegyzőség, körzeti iskola, idősek otthona vagy egyéb központosított közigazgatási intézmény található. Az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult a közúthálózat is, ezért e településekre feltételezhetően megoldott a tömegközlekedés is.
Egyéb sajátos lelkipásztori feladatok is meghatározzák a lelkipásztor helyben lakását, hiszen míg egyes plébániákon rendkívül sokrétű feladatot kell a lelkipásztornak ellátnia a sajátos közösségi igények miatt, pl. iskola, kórház, börtön, stb., addig más plébániákon ez teljesen hiányozhat.

Rendkívül fontos szempont, hogy a filiák, vagyis azok a települések, ahol nincs helyben lakó lelkipásztor, viszonylag könnyen elérhetők legyenek. Éppen ezért célszerű, ha a plébános lakóhelye az ellátott terület viszonylagos középpontjában helyezkedik el, hogy valamennyi hozzá tartozó települést rövid idő alatt el lehessen érni.
Figyelembe kell venni a plébániaépület állapotát is, hogy a maga egyszerűségében, de ugyanakkor igényességében is kielégítse a lelkipásztor személyes és a kor igényeit, de alkalmas legyen közösségi funkciók betöltésére is. Ezért minden egyházközségben, ahol hiányzik, jó lenne egy olyan alkalmas épületet emelni a templom közelében, amelyben jutna hely egy lelkipásztori pihenőre, egy közösségi teremre és egy vizesblokkra.
E segédanyag megjelenése után az esperesi kerületek jórészében a lelkipásztorok többször találkoztak azért, hogy kialakítsanak egy, a felsorolt szempontoknak megfelelő tervet. A márciusi koronagyűléseken pedig jelenlétemben véglegesítették azt a változatot, amelyet a Püspöki Hivatalnak további feldolgozás céljából felterjesztettek.

A beérkezett jegyzőkönyveket a Püspöki Hivatal feldolgozta és összeállított egy munkaanyagot, amelyet április 11-én a főesperesek és a kerületi esperesek vezetésemmel megtárgyaltak, s amely alapján elkészítették azt a tervet, amelyet az Egyházmegye hosszú távú szerkezeti felépítését tartalmazza.
Ez a szerkezeti felépítés nem egyik napról a másikra valósul meg, hanem kb. 10 év távlatában. Azonban rendkívül szükséges már most, hogy új szemléletet alakítsunk ki magunkban. Tudnunk kell, hogy a papság számának csökkenése nem teszi lehetővé azt, hogy továbbra is minden eddigi faluban helyben lakjon a lelkipásztor. Meg kell tanulniuk papoknak és híveknek egyaránt, hogy az egyházközségekben elvégzendő munkát megosszák, és a lelkipásztor elsősorban azokkal az ügyekkel foglalkozzon, amelyekre felszentelése folytán megbízást kapott. Sok gyakorlati tennivalót rá lehet bízni alkalmas világi hívekre (pl. anyakönyvek másolása, karbantartás, felújítási munkák előkészítése). Ennek az új szemléletnek a kialakításában rendkívül fontos szerepet kapnak az egyházközségi képviselőtestületek. E testületek tagjai valós szolgálatot kell, hogy ellássanak, nem csupán tiszteletbeli címként kell viselniük megbízatásukat. Hogy ezt az új szemléletet minél hatékonyabban át tudjuk ültetni a gyakorlatba, kértem az Egyházmegyében dolgozó valamennyi plébánost, hogy a 2005. január 1-je előtt létrehozott képviselőtestületeket október 31-ig újítsák meg. Januártól a képviselőtestületek világi elnökei számára képzést indítunk, amelyen feltétlenül számítunk a képviselő-testületi elnökökre.
Ezzel együtt elindul majd a lelkipásztori munkatársak képzése is, amelyet követően remélhetőleg hűséges és szakértő munkatársakat kaphatnak a lelkipásztorok az ige-istentiszteletek végzésére is. Hiszen célunk az, hogy minden vasárnap minden templomban legyen vagy szentmise vagy ige-istentisztelet. Erre azért van szükség, mert fontos, hogy a vasárnapot templomi istentisztelettel üljük meg, viszont az Egyházi Törvénykönyv szerint vasárnap a pap maximum három szentmisét mutathat be.
E gondolatokkal kérem az egyházmegye valamennyi katolikus hívőjének imádságát azért, hogy Szent Mártonnak, egyházmegyénk védőszentjének közbenjárásával, az isteni Gondviselésre hagyatkozva újítsuk meg életünket és Egyházmegyénket.

Szombathely, 2007. május 15.
+ András püspök


Az esperesi kerületekként az átszervezésekkel kapcsolatban kialakított álláspontok felülvizsgálatával 2007. augusztusától megszűnik Zalatárnok önálló plébániai rangja, a továbbiakban Nova plébánia filiájaként szerepel. Ugyanekkor Gellénházához csatolják Petrikeresztúrt községeivel együtt, Nova pedig az elcsatolt 443 hívő helyett Pákától megkapja az akkor 190 fő hívőt számláló két kis apró települést, Hernyéket és Zebeckét. Nova plébánia ugyanekkor a Lenti esperesi kerülethez kerül.

altA Lenti esperesi kerületet székhelyével, Lentivel együtt 8 plébánia alkotja: Csesztreg, Gutorfölde, Lenti, Nova, Páka, Rédics, Szécsisziget, Tornyiszentmiklós. Kerületi esperes 2008-ig Tüske József, majd 2008-2013-ig Kondákor Gyula + lenti plébános, 2013. november 30-tól Kiss László pákai plébános.

 

Nova plébánia filiái 2007-től: Nova 790, Barlahida 43, Hernyék 100, Mikekarácsonyfa 200, Oroklán 78, Szentkozmadombja 45, Szilvágy 190, Vakola 39, Zalatárnok 684, Zebecke 90 hívővel (2007-es adat).

 

Tóth Tibor plébános Dr. Konkoly István szombathelyi püspök több milliós támogatásával és ugyancsak több milliós pályázati forrásból újraépítteti a plébánia tetejét, a nyilászárók kivételével belülről teljes egészében felújíttatja az épületet. Elkészül az új vizesblokk, a gáz és vegyesüzemű központi fűtési rendszer, új mosdók kerülnek kialakításra, új csempézést, festést, járólapozást illetve padlózatot kapnak a helyiségek. Új, két beállásos garázs épül, míg az addig garázsként használt valamikori pince lakályos közösségi helyiséggé alakul át. Az addig üresen tátongó emeleti szobák bútorzatot, emeletes ágyakat kapnak, ezzel lehetővé téve 24 fős csoportok táboroztatását az egész év folyamán. Közben elvégezteti a szükségessé váló javításokat a plébánia teljes területén. 2010 tavaszán újjá varázsolják a zalatárnoki szentgyörgyhegyi kápolnát, a mikekarácsonyfai templom új stációs képsorozatot kap, a már dohos, nedves falu barlahidai imaház falát a lehetőségekhez képest kiszáríttatja, rendezik a tárnoki templom lábazatát.  Közben megszervezi az egyes településeken az egyházi épületek, felszerelések helyi karbantartását, takarítását. Újraszervezi a már évtizedek óta nem létező egyházközségi képviselő testületet, mely urnás választást követően 2004. június 16-án állt fel 18 testületi taggal. A testület 2004 szeptemberétől új taggal egészül ki: a püspökmolnári Pásti Péter 2008-ig, a novai iskola felső tagozatának Pákára viteléig él és dolgozik a plébánián mint hittanár és plébániai adminisztrátor. Újra alakul a rózsafüzér társaság is. 2009-ben végez a Szombathelyi Hittanárképző főiskolán Szili László, aki 2014. augusztus 31-ig  Gellénházán hittanár, továbbá elkezdi a képzést Szalay Zsuzsanna és Cecília.

A korábbi évektől eltérően kifejezetten jó kapcsolat alakul ki a plébánia és a nyugállományú novai iskolaigazgató, Vaska Miklós között. Vaska Miklós végrendeletileg 2010-ben az egyházközségre hagyja családi házát, benne az értékes Némethy-Vaska gyűjteményt. Az egyházközség vállalja a gyűjtemény kezelését halálának bekövetkezte esetén.  Ekkor alakul ki a területen ma is érvényben lévő miserend.

 

2010-ben a Novai plébánia vezetésével Tóth András sárvári káplánt bízza meg a püspökség, míg Tóth Tibor Felsőszölnökre kerül.

alt

Az utóbbi néhány évben turisztikai és esküvőszervezési területen jó munkakapcsolat, együttműködés alakult ki a novai Csicsergő Szabadidőközpont, illetve az időközben itt megalakult ’Együtt a Sikeres Nováért Egyesület’ vezetésével. 2010 őszétől az Egyesület Ifjúsági Tagozata rendszeres foglalkozásait a plébánia közösségi termében tartja. Együtt gondolkodva és dolgozva 2010 őszén az Egyesület és az egyházközség rendbe tette a plébánia udvarát, kertjét, új kerítést épített. 2011 májusában a településen és határában fellelhető több mint 100 különböző, saját nemesítésű gyümölcsfából országos szinten elsőként génbank, gyümölcsöskert került telepítésre a plébánia kertjében. A püspöki szentmisével egybekötött kertmegáldásra 2011. június 24-én, pénteken délután 17.00 órai kezdettel került sor.

A kertavató ünnepségre egyházmegyei támogatással kijavításra (újra vakolás és száraz felületek festése) kerültek a templom oldalfalán és tornyán az utolsó tatarozás után kialakult sérülések, a beázás megakadályozása érdekében megigazították a cserepezés és szigetelés kritikus részét a torony tövénél, ahol az kezdett elválni a tetőzettől ezáltal utat engedve a csapadéknak.

 

Ugyanebben az évben Vaska Miklós fenti igéretét visszavonja (mely mint kiderül korábban részéről lepapírozásra sem került), mivel az egyházközség Püspök úr engedélye hiányában részére megőrzésre nem hajlandó átadni a Feltámadt Jézus szobrot, mely a Húsavéti időben, pl. a nagyszombati feltámadási körmenetnél használatban is van napjainkban.

 

A plébánia korábbi képviselő testülete mandátumának lejárta miatt 2013 nyarán az előírt választási eljárást követően újabb 5 évre felállításra került a megújított, részben átszervezett egyházközségi képviselőtestület. Sajnálatos módon erre datálható az addigi jó viszony megromlása az Együtt Sikeres Nováért Egyesülettel - az egyházközségi képviselőtestület nem járul hozzá a plébániaudvar területére tervezett pajtaszínház kialakításához, ill. a választás során megakadályozza az Egyesületet abban, hogy az Egyházközségi képviselőtestületek működésére vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyásával tagot delegáljon az egyházközségi képviselőtestületbe -, mely eredményeképp az Egyesület a plébánia udvarba korábban beépített padokat is elviszi 2014. júliusában a területről.

 

Apróbb helyreállító munkálatokat követően plébániánk 2013-ban több millió forintos támagatást nyert el pályázat keretében, mely végrehajtása során már 2013 decemberére elkészült a plébánia épület alagsorában található közösségi terem felújítása (szigetelés, járólapozás, festés), a kerítés, a kapu, hátul, az irodánál megrepedt a fal mellett a földben egy betonkoszorú. Mindezt 2014-ben a plébánia épület nyílászáróinak teljes cseréje, az épület hőszigetelése, külső tatarozása, parkosítása követett. A munkálatok 2014. augusztusában fejeződnek be, a felújított plébániaépület és  templom előtti tér parkosításának hivatalos átadására, felszentelésére a templom búcsúnapján, augusztus 17-én tartott  ünnepélyes szentmise keretében került sor, melyet az egyházmegye főpásztora, dr. Veres András celebrált.

 

Időközben Nova község önkormányzata a Novai templomért alapítvánnyal és a plébániával együttműködve (templom közös használatára vonatkozó szerződés megkötése a szombathelyi püspökséggel) a Norvég Alap pályázatán indul 2014. májusában: a pályázati összeg elnyerése esetén megvalósítandó feladatok: a templom és múzeum környezetének parkosítása, rendezése, a templom kövezetének teljes cseréje, a régi orgona restaurálása, mellékoltárak restaurálása, a korábbiakban ellopott angyal szobrok pótlása.

 

2014. július elején az egyházközségi képviselőtestület új világi elnököt választ Varga Jenőné Márta személyében a posztról leköszönő, a pannonhalmi bencés szerzetesi közösségbe felvételt nyert Szili László helyett. Püspökatya július végén megérkezett jóváhagyásának megfelelően már az új világi elnök köszön el Tóth András plébánostól - aki a munkácsi püspök kérésére három évre Ukrajnában szolgál továbbiakban Csap, Rát plébánosaként - július 27-én és köszönti a helyére érkező új plébániai kormányzót, Kiss György atyát augusztus 3-án.

 

A templom eredeti barokk orgonája 1787-ből, Jetter János Jakab kőszegi mester műhelyéből került ki. Az 1970-es évek végétől leromlott állapota miatt teljesen használhatatlan hangszer teljes restaurálására, felújítására 2018-2019-ben  nyílt lehetőség. Az Emberi Erőforrások Minisztérium pályázata 15 millió forintot biztosított erre a célra, amit a község önkormányzata 1,2 millió Forinttal egészített ki. Az orgona szekrényének szakszerű, gondos helyreállítását a budapesti farestaurátor, Baracza Szabolcs végezte kollégáival. Az eredeti, I. világháborúban, 1918-ban elvitt ónsípokat helyettesítő horganysípok tönkrementek, helyükre új ónsípok kerültek, melyeket a Gyergyószentmiklóson működő Vox Humana orgonaépítő és alkatrészgyártó műhely gyártott le. A sípok behelyezését és hangolását a Soproni Orgonaépítő Kkt. munkatársai, Szabó András és Szarka György végezte el nagy szakértelemmel. Az orgona ünnepélyes megáldására a 2019. július 12-én 18.00 órakor kezdődő szentmise keretében került sor, mely főcelebránsa Császár István püspöki helynök volt, a szentmisén részt vettek a lenti esperesi kerület ráérő lelkipásztorai. A zalatárnoki Baki Florentin zenei szolgálatával bemutatott szentmisét a zalaegerszegi Dankos Attila orgonaművész orgonakoncertje követte. Az évek óta hiányzó novai ministránsok helyett a lickóvadamosi Tóth Tamás segédkezett. (Persze azért nem is Nováról lenne szó, ha a templomban 32 éve szolgálatot teljesítő kántor a projectből nem került volna teljesen kihagyásra…)

 

 

 

Forrás: Vaska Miklós - Nova története I-III. és  Szmrecsányi Marian – A novai templom és falképei Bp. 1935. 

Hungarian Chinese (Traditional) Croatian English French German Italian Slovak Slovenian

BONUM TV

Idöjárás

Felhőkép

Egyes tartalmak megtekintéséhez az Acrobat Reader innét szabadon letölthető!

Keresés


Copyright © 2008-2014. All Rights Reserved.