A novai plébánia hivatalos honlapja

Ma 2024. március 29., péntek, Auguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.

Népéneken a nép liturgiában és a népi ájtatosságokban való énekes részvételét értjük. A magyar egyházi népéneket történelmünk során igen sok, szerteágazó hatás érte. Az évszázadok során kialakult az a hatalmas szöveg- és dallamkincs, melyet meg kell ismernünk és meg kell őriznünk az utókor számára is.

A népénekek első írásos emlékei az 1500-as évek elejéről származnak. Terjedésükről a XVII. század első feléből származó kódexek, gyűjtemények tanúskodnak. 1651-ben, a mai Szlovákia területén található Lőcsén megjelent az első nyomtatott magyar énekeskönyv, a Cantus Catholici, mely 120 magyar, 78 latin és 2 vegyes nyelvű éneket tartalmazott. Nyomában kiadásra került számos más, különböző jellegű gyűjtemény Kassán, Nagyszombatban, Csíksomlyón.

A helyzet a századfordulón a népénekek szerepét illetően megváltozott. Az 1700-as években Magyarországon kialakult egy katolikus barokk dallamkincs, melyet minden nemzetiség a maga nyelvén énekelhetett. A török kiűzése után a főpásztorok és az újra működő szerzetesrendek vezetői egyaránt szorgalmazták a hívek tevékeny részvételét a liturgiában s az egyre szaporodó búcsújárásokon. Azokban a templomokban, ahol sem a gregorian éneket, sem kórus, ill. zenekar működését nem tudták biztosítani a nép közös éneklése vált általánossá.

A régi énekeskönyvek a növekvő igényeknek már nem tudtak eleget tenni. A kántorok a XVIII. század elején a korábbi gyűjteményekből a népszerűbb énekekkel, majd a búcsúkon terjesztett nyomtatványokból, kisebb imakönyvekből, énekfüzetekből és saját szerzeményeikkel egészítették ki készletüket.

1774-ben hanyatló korszak kezdődött annak az osztrák énekeskönyvnek a megjelenésével, melyet Mária Terézia rendelettel tett kötelezővé a Habsburg monarchiában. E behatásra a XIX. század jelentősebb munkái inkább a hagyománytól való eltávolodást mutatják.

Az 1800-as évek második felében megjelenő Tárkányi-Zsasskovszky-féle Énektár megfelelt a nép jámbor igényeinek, s hosszú időn át hatott a hívek népének tudására.

altEttől függetlenül, az erdélyi katolikusok számára Baka János állított össze 1914-ben, Gyergyószentmiklóson Erdélyegyházmegyei énekeskönyv címmel hangjegyes gyűjteményt a kézírásos, nyomtatott és helyi szóbeli hagyomány egyeztetésével. Munkája az 1676 és 1719-ben Csíksomlyón Kájoni János, ill. Balázs Ágoston munkájaként megjelent Cancionale Catholicum anyagán alapulva két kötetben 442 éneket tartalmazott.

A népének reformját 1931-ben a 306 sorszámozott magyar népéneket tartalmazó Szent vagy, Uram! indította el, melynek anyagát a Hozsanna imakönyv is tartalmazza. Az énekek válogatásakor Harmat Artúrnak és társainak lényeges szempontja volt, hogy a templomi gyakorlatban nagy törés ne következzék be. A legújabb népénektár, az Éneklő Egyház, 1985. évi megjelenésével megtartotta az értékes és általánosan ismert énekeket a szövegek és dallamok bizonyos mértékű fölülvizsgálatával.

altFenti történeti áttekintés után szeretnék áttérni a most megjelent, Az egyházi év népénekei című kötet ismertetésére. Munkámmal célom a Szent vagy, Uram! és az Éneklő Egyház anyagán túlmutató, korábbi, a nép ajkán még jelenleg is élő énekeket tartalmazó kiegészítő anyag egy kötetben való összefoglalása volt. Három éves gyűjtő, rendszerező és szerkesztési munka eredményeként mindennemű támogatás nélkül, magánkiadásban megjelent gyűjtemény a korábban már  hasonló módon kiadásra került Énekelj az Úrnak! c. kötetem, továbbá Baka János Erdélyegyházmegyei énekeskönyvének anyagán alapszik, de sok Csíksomlyóhoz vagy más ismert kegyhelyhez kötődő búcsús éneket és további, a nép ajkán élő népéneket tartalmaz. Az egyes énekek kottájának számítógépes szerkesztése során sok hasznos észrevételt kaptam zeneművészeti egyetemet végzett kedves barátomtól Móczik Csabától, akinek segítségét ezuton is hálásan köszönöm.

A szerkesztéskor vezérelv az egyházi év szerkezetéhez, ünnepeihez való igazodás volt. Ennek megfelelően először rövid áttekintést nyújtok az egyházi évről, időszakjairól, ill. a mozgó és állandó ünnepekről, majd az énekek következnek 18 tematikus fejezetbe sorolva. Az egyes időszakok ill. ünnepek (csak azokkal foglalkozok, melyekhez fűződő éneket a kötet tartalmaz) jelentésének lényegretörő ismeretetése mellett mindenütt jelzem a hozzájuk kapcsolódó énekeket mind a „Szent vagy, Uram!” (SzVU), mind ”Az egyházi év népénekei” (EN) vonatkozásában.

altA könyv tematikus fejezetei: 

  1. Adventi énekek (1-21)
  2. Karácsonyi énekek (22-57)
  3. Újévi énekek (58-62)
  4. Énekek Vízkeresztre (63-66)
  5. Nagyböjti énekek (67-104)
  6. Énekek a Nagyhétre (105-115)
  7. Húsvéti énekek (116-135)
  8. Énekek Áldozócsütörtökre (136-137)
  9. Pünkösdi énekek (138-144)
  10. Énekek Szentháromság vasárnapjára (145-149)
  11. Úrnapi énekek (150-152)
  12. Énekek az Oltáriszentségről (153-192)
  13. Énekek Jézusról (193-233)
  14. Mária énekek (234-442)
  15. Miseénekek (443-453)
  16. Énekek a szentekről, vértanúkról (454-524)
  17. Gyászénekek (525-555)
  18. Énekek különböző alkalmakra (556-600)

A kötet anyaga kétféle formátumban is megjelent: az Éneklő Egyház méreteivel megegyező kézben forgatható könyv, illetve fektetett A4 formátumú bőrkötésű változatban. Az anyag nagy terjedelme miatt az orgonánál való használatra ajánlott A4-es kötet kíséretet szintén nem tartalmaz. A könyv beszerezhető plébániánkon keresztül illetve közvetlenül a szerkesztőtől.

Szívből ajánlom a könyvet mindenkinek, aki szeret énekelni, s hozzá kíván járulni a magyar katolikus dallamkincs megőrzéséhez.

Szili Ernő novai kántor

mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Nova, 2011.április 2.
 

Hungarian Chinese (Traditional) Croatian English French German Italian Slovak Slovenian

BONUM TV

Idöjárás

Felhőkép

Egyes tartalmak megtekintéséhez az Acrobat Reader innét szabadon letölthető!

Keresés


Copyright © 2008-2014. All Rights Reserved.