A novai plébánia hivatalos honlapja

A Húsvét az Egyház legfontosabb ünnepe. Jézus nagypénteki kereszthalála után a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy legyen időpontja a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) utáni első holdtöltét követő vasárnap. A Katolikus Egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt a számítási algoritmust, mely meghatározza ennek naptári helyét. A húsvét ünnepét nyolc napon keresztül ünnepeljük, a húsvétvasárnapot követő héten más ünnep nem lehet.

Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. A Húsvéti ünnepkör a Húsvétvasárnappal kezdődik és a Pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: tempus paschale, azaz Húsvéti idő. Nyolc vasárnapból áll: első a Húsvétvasárnap, majd folyamatosan számozva nyolcadik Pünkösd vasárnapja.

A húsvéti vigíliától kezdve az egész Húsvéti időben a szentmise befejező könyörgése után a „Mennynek királyné asszonya” (SzVU 205) antifónát vesszük. Az „Úr angyala” helyett is ezt imádkozzuk. A liturgikus szín a fehér ill. egyes ünnepeken, így Pünkösdkor is a piros. Ajánlott népénekek:

Lehetséges népénekek:

SzVU (Szent vagy, Uram!) - 84 - 92., 280B.

EN (Az egyházi év népénekei) - 115 - 135.

Hungarian Chinese (Traditional) Croatian English French German Italian Slovak Slovenian

BONUM TV

Idöjárás

Felhőkép

Egyes tartalmak megtekintéséhez az Acrobat Reader innét szabadon letölthető!

Keresés


Copyright © 2008-2014. All Rights Reserved.