A novai plébánia hivatalos honlapja

Ma 2024. március 29., péntek, Auguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.

altSzentkozmadombja Zalaegerszegtől 24 km-re délnyugatra, Lentitől 31 km-re északkeleti irányban található. A község a Zalai-dombság közepén húzódó hegyháton terül el. Vizeit a Bécsi és a Szigeti patak gyűjti össze. A 75-ös főútról Zalatárnoktól bekötőúton érhető el.

Az írott források szerint Szent Kozma és Szent Domján (Damián) orvos-ikerpárról kapta eredeti nevét, ez változott Szentkozmadombja elnevezésre.

Egyes kutatók szerint már 1199-ben említik. 1334-ben "in villam Cosme et Damiani martirum" írnak róla az oklevelek, utalván Szent Kozma és Domján tiszteletére emelt templomra, mely a falu névadója. Szent Kozma és Szent Domján Zala megyében népszerű szentek, több templom viseli nevüket. 1408-ban már "Zentkcozmadamyan", s ez módosul úgy, hogy a "-damyan"-ból "dombja" lesz. 1786-ban "Kozmadombja", 1877-ben pedig "Szent-Kozmadombja" néven említik. Az oklevelek egy része a 15-16. században "Tharnaki Kozmadamjan" formában is előfordul, utalva a közeli Tárnok településre. Szentkozmadombja egyházának 1333-ban Domonkos nevű papja, 1421-ben Jakab nevű plébánosa volt.

A falu legkorábbi birtokosait nem ismerjük, azonban egy 1490-ből származó irat szerint György nagybaki plébános vallja, hogy Bezerédy László és néhai Bezerédy György özvegye, Margaretha teljes telküket Tarnok Zenth-kozmadamjan posseessiokban 40 magyar forintokért elzálogosították Peleskei Erdegh Miklósnak. Az 1513-as adójegyzék Ewry Kozmadamyan nevű falut sorolt fel Kerbely Tófej, Sompács helységek szomszédságában.

A Bezerédyek még később ismét birtokosok lettek, ugyanis 1564-ben Miksa császár és király nova donatio-t ad a Bezeréd családnak Zenth-kozmadamjan possessioban. Mintegy 300 éven át a falu életét meghatározó birtokosok. 1550-54-ben Tárnokikozmadamjánnak Mihály a plébánosa. Egy per szerint 1568-ban a szántói Bottka testvérek jobbágyokkal elfoglaltatták a "Bezerédi testvérek kegyurasága alatt álló szent Cozma és Damian tiszteletésre épült egyház 12 hold földjét".

A következő évszázadból nincsen említésre érdemes adat, a Bezerédj család folyamatosan birtokos, s gyakorolja a templom kegyuraságát.

A török időkben a települést a portyázó csapatok sem kímélték. A 17. század utolsó évtizedeiben puszta lett, csak 1693 után kezdett benépesülni.

altFennmaradt Bezerédi Ferenc és a jobbágyok közötti 1725-ben kelt contractus, melyet Zala megye officiálisai előtt kötöttek. Ebben a jobbágyok kérésére a Bezerédi Ferenc jóváhagyja, hogy tekintettel arra, hogy a földesúri major messze van, a parasztok a robottól megszabaduljanak, helyette árendásai legyenek azok. Feltételeik kedveztek a parasztoknak. Kertjeik után, melyekben kendert, mákot és zöldségféléket szoktak termelni, semmiféle tizedet nem kell, hogy adjanak. Minden helyes gazda megadja ajándékként a földesúrnak a karácsonyi kappant, a zsellérek együttesen adnak egyet. Az őri pusztát tized ellenében szabadon bírhatták. Bezerédi azt is kikötötte, hogy a parasztok kötelesek a természetben kért gabonatizedet a lakóhelyére szállítani.

1749-ben Bezerédy Ádám és Bezerédy István földesurak igen szigorú falusi rendfenntartást adtak ki. Kikötik, hogy a falubeli elöljárók istenfélő, jámbor emberek legyenek (ha káromkodnak, 1 forint bírságot fizessenek, felét a templomnak). A panaszosoknak panaszpénzt kell letenni, a bíráknak két hét alatt kellett dönteni. Ha késik a döntés, "mindenik közölük, ötven pálczát bizonyosan szenvednyi fog". A közös terhek szétosztásánál úgy kellett eljárniuk, hogy akinek több van, arra több terhet kell osztani. Gyalázkodás esetén "nyelves pénzt" kellett fizetni, ha a rágalmozó nem fizet, a büntetés kaloda és 24 botütés. Az urasággal való szembeszegülést szintén kalodával és korbáccsal büntették. A tilalmas erdők tilalmasságának megszegőit pénzbírsággal sújtották. A bírák és esküdtek sértegetéséért kaloda és 50 botütés járt. S végül: "ha a bírák a közjó érdekében öszveparancsolják valamire a lakosságot, de akadna olyan, aki nem jön el ilyenkor, azt láncra kell verni, s amíg 25 pénzt le nem tesz bírságként, nem szabad szabadságra engedni."

1751-ben a Bezerédyek megújították az árendás szerződését, 1761-ben pedig úrbéri szerződést kötnek.

A modern közigazgatás megszervezésekor a novai járás kisközsége a zalatárnoki körjegyzőséghez tartozott. Az anyakönyv-vezetést is ott végezték. Közorvos Nován volt. 1925-ben 1 tantermes községi elemi iskolája volt. A faluban egy kiskereskedő működött. Tíz évvel később területe 1156 kataszteri hold, lélekszáma 519 volt. 94 lakóház volt. A legnagyobb birtokos Schwarcz Mór volt, akinek Vilmamajorban volt birtoka, 197 kataszteri holddal.

A második világháborúnak 14 áldozata volt a községből.

1949-ben elcsatolták a községtől Vilmamajor és Külsőtanya területét Gutorfödéhez. A falu területe ekkor 505 hektár volt, s a 105 lakóházban 465 fő lakott.

A zalai község lélekszáma az utóbbi években-évtizedekben meglehetősen lecsökkent.

A kis település lakóházai eredetileg szétszórtan, a vidékre jellemzően "szeresen" helyezkedtek el, melyek fő építőanyaga a fa volt, egyesek sövény-falúak voltak, a tetők zsúpból készültek. A szobákban szemeskályha, a konyhákban sárkemence állt. Gyúrkó vár dűlőhöz a néphagyomány török kori vár mondáját fűzi.

A falu világhírű szülötte Gerencsér Ferenc cimbalomművész, cimbalomtanár (Szentkozmadombja, 1923. szeptember 8. – Szentkozmadombja, 1989. augusztus 28.).

A községben található a ma buszmegállóként használt harangláb szomszédságában álló, igen rossz állapotban lévő Dervarics uradalmi kastély.

altA faluhoz köthető az 1000. éves Zala vármegye zalavári ünnepségére (2009. június 14.) készített hordozható szárnyasoltár, mely őrzési helye szintén a faluház. A ma már zalaiként számon tartott, amúgy Erdélyből származó, de a szlovén, horvát, osztrák képzőművészeti galériákban is otthonos festőművész, Nemes László régóta dédelgetett álma volt egy triptichon (görög szó) elkészítése. Témául és apropóul Zala megye ezer éves évfordulója szolgált, partnerül pedig a fával és annak megmunkálásával nagy barátságban lévő Káli Lajos polgármester szegődött. Így esett, hogy a környékből származó tölgyfa és juhar ad keretet az alkotóművésznek az ünnep kapcsán megfogalmazódó gondolatait, érzéseit, s nem utolsó sorban befogadó szűkebb pátriája iránti tiszteletét kifejező festménysorozatnak. A hármasoltár kazettáiban Szent István és Gizella, az államalapító királyi pár mellett Zala megye nagyságai jelennek meg szitanyomat segítségével. A bal oldalon Deák Ferenc, a haza bölcse, jobbra pedig Wlassics Gyula, Zrínyi Miklós és Csány László néz ránk, közöttük középkori várak látképe.

A község jelenleg saját templommal nem rendelkezik, viszont a temetőkertben áll a Szentháromság tsizteletére szentelt, az elmúlt években helyreállított  temetőkápolna. A szentmisék kivételes alkalmakkor itt, általában viszont a faluházban kerülnek megtartásra, ahol az Önkormányzat biztosít kitűnő körülményeket az egyház számára. A község egyházilag évszázadok óta Zalatárnokhoz, annak Nováról való ellátása óta pedig a novai plébániához tartozik.

Búcsúnapja: Szentháromság vasárnapja

Misézőhely: a faluházban (Jókai M. u. 5.)

Szentmisék rendje: havonta egy alkalommal, általában a hó 1. vagy 2. szombat estjén, nyári időszakban 18.00, téli időszakban 16.00 órakor kezdődnek, továbbá Karácsony, Húsvét napjaiban, búcsú napján megegyezés szerint.

alt alt alt alt

Hungarian Chinese (Traditional) Croatian English French German Italian Slovak Slovenian

BONUM TV

Idöjárás

Felhőkép

Egyes tartalmak megtekintéséhez az Acrobat Reader innét szabadon letölthető!

Keresés


Copyright © 2008-2014. All Rights Reserved.