Mikekarácsonyfa a szelíd lankájú dimbes-dombos Göcsejben fekszik. Két faluból: Mikefából és Karácsonyfából egyesítették 1941. január 1-jén.

Karácsonyfát 1211-ből származó iratban Karasun néven említik, viszont 1549-ben már Karachonffalva-nak írják. 1394-ben a veszprémi püspökség birtoka, később a szombathelyi püspökség javai között találjuk. A török időkből származó adatokból kitűnik, hogy a falu jobbágyai sokat szenvedtek a szécsiszigeti várkapitánytól. Előfordult, hogy három hétig tartott fogságban karácsonyfaiakat, mert palánkfát nem akartak hordani a várhoz.

Mikefalva létezéséről 1381-ből vannak írásos emlékek. Különösen érdekes egy 1554-ből származó feljegyzés, mely szerint: „A török fogságból hazatért férfiak otthagyták régi feleségüket, és a kanizsai várnagy engedélyével más feleségeket vettek maguknak.” A XVI. században több nemesi család (Czigány, Geráth, Garázda, Lóránt) élt a faluban.

A két községből tizenöten vettek részt az 1848-as szabadságharcban.

Iskola már 1895-ben működött Mikafán egy tanítóval. Egyházkerületileg, közigazgatásilag Novához tartozott.

A Csertán épült vízimalom nagy jelentőséget adott a falunak, mert itt őröltök a szomszédos települések gabonáját.

Lényeges változás 1950-ben következett be, amikor önálló tanács létesült, mely 1970. június 1-ig működött. 1960-ban megalakult a karácsonyfai és a mikefai termelőszövetkezet. 1962-ben az előbbi, 1969-ben pedig az utóbbi egyesült a novaival.

1990-től önálló önkormányzata van a fejlődő, gyarapodó községnek.

1992. május 1-jén az önkormányzat úgy döntött, hogy alapítványt hoz létre, és templomot épít. 1993. augusztus 12-én megkezdődtek az építés munkálatai. A Karácsonyfáról elköltözött Gróf Károly régi házát ajánlotta fel a templomhoz, amit a helybeliek társadalmi munkával szétbontottak. Tégláiból készültek el a falak, melyekre az önkormányzat által adott nyírfákból ácsolták a tetőzetet. A templom építéséhez a szombathelyi püspökség anyagi támogatást nyújtott.

A templomot és bútorzatát Ekler László tervezte (Zalaegerszeg). Az építés kivitelezője a nagykutasi székhelyű TRIUMVIR-2000 Építőipari, Kereskedelmi Szolgáltató Kft. volt (képveselője: Farkas Károly ügyvezető igazgató, Zalaegerszeg.) 

A templomban található festmények ajándékozói: Budaházi Tivadar m. Zalaegerszeg, Bedő Sándor fm. Zalaegerszeg, Macskási Izolda fm. Budapest, Papp Zoltánné (Fára Janka) fm. Budapest, Szántó Piroska fm. Budapest. Az oltárképet Jobbágy Ferenc készítette (Csertalakos).

A színes üvegablakokat Perlaki József üvegfestő iparművész (Bakonyszentkirály) készítette.

A Hétfájdalmú Szűz Mária domborművét Soós Lajos a népművészet mestere (Csörnyefölde) faragta, Mária szobrát Volentér János kanonok atya (Csánytelek) készítette, a feltámadt Krisztus szobrát Horváth Ernő a népművészet mestere (Pusztaszentlászló) alkotta, az oltáron levő kereszt Farkas Ferenc művész munkája.

A harangot és az oltárképet Vaska Miklósné tanárnő (Nova) ajándékozta a templomnak.

A templom felszentelésére 1994. október 9-én került sor.

A két községben korábban a közös kultúrházban volt rendszeresen vasárnapi szentmise. A templom megörökölte innét stációs képsorozatát, mely 2010 tavaszán a hívek kezdeményezésére, gyűjtésből megújult. Az új díszes stációs képsorozatot Tóth Tibor plébános felkérésére 2010. március 7-én Kondákor Gyula lenti esperes szentelte fel.

A templom átvétele után több konstrukciós hibára is fény derült: beázás, továbbá a hibás és hiányos hőszigetelés miatti nyári forróság, illetve fogvacogtató téli hideg teszik próbára a rendszeres miselátógatók egészégét. A hibák és hiányosságok lehetőség szerinti kijavításához és pótlásához várjuk a hívek nagylelkű adományát a szándék megjelölésével a novai plébánia számlaszámára.

A templom a 2012. esztendőben további felszerelési tárgyakkal gazdagodott a jószándékú helyi, s elszármazott családok adományainak köszönhetően: új tabernakulum, keresztelő asztal, új nagyméretű álló gyertyatartók az oltár mellett, falra rögzíthető perselyek és végül a kis Jézust tartó Szent Antal szobra.

A templom búcsúnapja: Hétfájdalmú Szűz Mária ünnepnapját (szeptember 15.) követő vasárnap.

Szentségimádási napja: november 16.

Szentmisék rendje: két hetente vasárnap reggel 8.00 órakor.